Ellentétben az elemzői várakozásokkal, a kamatok változatlanul hagyása mellett döntött múlt heti ülésén az Európai Központi Bank (ECB) illetékes testülete. A valutaunió monetáris politikáját irányító grémium határozata meglepetést okozott, miután közvetlenül az igazgatótanácsi ülés előtt látott napvilágot az az adat, miszerint az Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) legnagyobb gazdaságának számító Németországban az ipari megrendelések volumene 8,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. A EMU-beli konjunktúra erősödését jelző újabb adat közzététele után a piacok arra számítottak, hogy az ECB monetáris szigorítással próbálja elejét venni a gazdasági élénkülésből származó nemkívánatos inflációs hatásnak.
Miután erre nem került sor, az irányadó repokamat az április eleji 0,5 százalékpontos csökkentéssel beállított szinten, 2,5 százalékon maradt. A Wim Duisenberg ECB-elnök által ismertetett állásfoglalás leszögezi, hogy a bank egyelőre nem látott kielégítő indokot a szigorításra, hozzáteszi azonban, hogy mindent egybevéve túlsúlyban vannak az árstabilitást fenyegető tényezők.
Elemzők ebből arra a következtetésre jutottak, hogy várhatóan még az idén kamatemelésre kerül sor, amit a jövő év első felében újabb hasonló lépés követ. Duisenberg utalásaiból azt lehetett kivenni, hogy szerinte az ECB – a tavaly decemberi és az idén áprilisi kamatenyhítésekkel – megtette a magáét a konjunktúra helyreállítása érdekében, az EMU-térség további gazdasági élénkülését viszont már szigorúan a monetáris stabilitás szempontjából fogja megítélni.
A bank közleménye emlékeztet rá, hogy a június-augusztusi időszakban az M3-as pénzkínálati mutató 12 havi összehasonlításban 5,6 százalékkal emelkedett, ami 0,1 százalékponttal magasabb a május-júliusi periódusban mért értéknél.
Az ECB ehhez képest 4,5 százalékot meg nem haladó növekedést tűzött ki célul. A másik oldalon viszont a harmonizált fogyasztói árindex alakulása messze elmarad a limitként megszabott 2 százaléktól. Augusztusban a ráta 1,2 százalékkal emelkedett, ami némi romlás ugyan a júliusi 1,1 százalék után, de Duisenberg szerint ez kizárólag a kőolajtermékek drágulásának tudható be; az energia- és élelmiszerárak nélkül a mutató júliusban 1, augusztusban 0,9 százalékkal nőtt. –
