Immár az európai uniós átlagot közelíti a ikereskedelem részaránya, azaz e szektor makrogazdasági súlya már megfelel a fejlett piacgazdaságok szintjének. További előrelépésre, átalakításra inkább az ágazat belső szerkezetében (vállalatnagyság, üzletforma, tulajdoni viszonyok), valamint a technológiai korszerűsítés jegyében lehet szükség.
A belkereskedelem előprivatizációjában több mint 10 ezer kiskereskedelmi egységet magánosítottak, és ezzel egyidejűleg a belkereskedelem állami szervezeteiben lévő vagyont is privatizálták. A kereskedelemben végbement szervezeti és tulajdonosi átalakulások után jelenleg a kereskedelmi társaságokban lévő állami vagyonrész aránya 20 százalék, a belföldi befektetők tulajdoni részesedése 55 százalék, a külföldi tulajdoni részesedés eléri a 25 százalékot.
A kereskedelemben már a privatizáció kezdetén markánsan különbözött a hazai kereskedelmi kis- és középvállalkozások, illetve a gyorsan megjelenő külföldi érdekeltségű tőkeerős üzletláncok helyzete, versenyképessége és fejlődési lehetősége.
Az ágazat 1990 óta tartó átalakulásában az európai méretekben is jelentős alapterületű bevásárló-, szolgáltató- és szórakoztató központok terjeszkedése hozott jelentős strukturális változásokat. A bevásárlóközpontokban bonyolódik le a kiskereskedelmi forgalom közel 8 százaléka, míg Nyugat-Európában 14 százalék, az Egyesült Államokban több mint 50 százalék a megfelelő arány. Az utóbbi években átadott egységekkel (Duna Plaza, Csepel Plaza, Pólus Center, Europark, Metro, Cora, Auchan, Tesco stb.) együtt a fővárosban mintegy 300 ezer (országos szinten 350 ezer) négyzetméter alapterületen működnek bevásárlóközpontok és hipermarketek. A fővárosban és vonzáskörzetében további, mintegy 100 ezer négyzetméter alapterületen épülnek új egységek, de nagy beruházások folynak az ország más területein is. Van még hová növekedni, hiszen Amerikában átlagosan 7 ezer lakos jut egy bevásárlóközpontra, Nyugat-Európában 110 ezer, míg Magyarországon egyelőre még 410 ezer.
A kereskedelemben kialakult erős verseny tovább éleződik, az ágazat felépítése – a boltok profilja és mérete, beszerzési rendszere – a fogyasztói kereslethez igazodik. Az élesedő küzdelemben az önálló, versenyképtelenné váló kiskereskedelmi boltok egy részének fluktuációja és csődje ellenére a bevásárlóközpontok működésével kapcsolatos vizsgálatok nem igazolták azt a feltevést, miszerint megjelenésük a kis- és középvállalkozások csődjét, nagyszámú üzlet bezárását idézte volna elő.
A gazdaságpolitika stabilizációs programjának belföldi fogyasztást szűkítő intézkedéseivel összhangban az elmúlt években csökkent a belkereskedelmi forgalom. A belföldi fogyasztás visszaesése elsősorban az “együzletes” kiskereskedelmi cégek világát érintette, ahol a nagy bevásárlóközpontok keresletelszívó hatása is érzékelhető volt. A kiskereskedelmi forgalom 1995-ben 8,3 százalékkal, 1996-ban mintegy 5 százalékkal csökkent, kedvezőtlen tendenciája azonban fokozatosan mérséklődött, és 1997-ben a forgalom már csak 1,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. 1998-tól viszont már ismét növekedés következett be. 1999 első hét hónapjában az összes forgalom értéke 2210 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 6,2 százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszak alatt. –
