Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt a címben idézett szólásmondással az újságíróknak, amikor azok emlékeztették rá, hogy a kisgazdák ragaszkodnak a földművelésügyi tárca 413 milliárdjához. A kormányfő némi gúnnyal hozzátette, hogy az összeg a jövő évi büdzsétervek átvilágításával minden további nélkül előteremthető. Több se kellett a kisgazdáknak. Mint jó kormánypártiakhoz illik, néhány nappal Orbán talányos mosollyal kísért mondata után bejelentették: találtak 300 milliárd forintot, s abból bőven kielégíthető a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) igénye. Ráadásul a búvárkodás következtében – állítják a kisgazdák – nem növekszik sem a költségvetési hiány, sem pedig az adóterhelés.
Az FKgP frakcióvezető-helyettese, Csúcs László, mint a forráskutató csoport tagja, úgy emlékszik, nem lehetett csendben, egymás között elintézni az ügyet a Fidesszel. A kormányfő ugyanis világossá tette, nem óhajt tárgyalni Torgyán pártelnökkel a pénzről. “Ez nem jó üzenet. Én az ő helyében ilyen ex katedra kinyilatkoztatást nem engedtem volna meg magamnak a költségvetési törvény benyújtása előtt. Legalább azt az egérutat meghagyhatta volna Orbán Viktor a kisgazda frakciónak, hogy az bebizonyíthassa: talált forrást a költségvetésben, s örüljünk együtt” – fogalmazza meg kritikáját a kisgazda költségvetési szakértő.
STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS. A forráskutatást meglepő eredménnyel zárta le a kisgazdák által kijelölt trió; szerintük a meglehetősen lötyögősre sikeredett jövő évi büdzsében majdnem kétszer annyi pénz van még, mint amennyire a tárca igényt tart. Tállai András, a Fidesz szakértője úgy látja, hogy a kisgazdák politikai céljaikhoz kerestek szakmai érveket. A tét valóban nagy. Az FKgP a vidék pártja címért versenyez, a Fidesz pedig meg akarja mutatni, hogy egyensúlyra összpontosító, konzervatív büdzsét tervező párt.
Csúcs László két részre osztja a talált pénzt. A tételek egyik fajtájának átcsoportosításához politikai döntés kell, míg a másik kör esetében az összegek átirányítása az FVM-hez tisztán szakmai kérdés. Szerinte tarthatatlan, hogy három helyen – a Pénzügyminisztériumban (PM) a Gazdasági Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) – készüljön a költségvetés. Többek között azért kifogásolja ezt, mert így szétaprózták a tárcák között vidékfejlesztésre fordítandó forrást, amit egyetlen tárcához, az FVM-hez kell csoportosítani. A forráskutatás vezetett ahhoz a további kisgazdaigényhez, hogy felül kell vizsgálni a MeH költségvetését, mert a kancellária úgymond indokolatlanul kap a tavalyinál 55 százalékkal nagyobb összeget. A kormányzati struktúra átalakításából 5 milliárd forint közvetlen nyereséget remélnek a kisgazdák, ám fontosabbnak tartja Csúcs, hogy hatékonyabb lesz a kormányzati munka. Mindez a koalíciós szerződés módosítását jelentené.
MÓDOSÍTÁS VAGY FINOMÍTÁS? Tállai András szerint a párhuzamos finanszírozás felszámolása nem eredményez többletforrást, mert csupán a kifizetőhely változna. A fideszes képviselő elvben elképzelhetőnek tartja a koalíciós struktúra “finomítását”, azt viszont nem, hogy annak eredményeképpen minden többletforrás a kisgazda minisztériumokhoz vándoroljon.
A legtöbb pénzt, 100 milliárd forintot, az adóhivatal és a társadalombiztosítás környékén találták a kisgazda szakértők. A 400 milliárdra tehető adó- és tb-kinnlevőség negyede szerintük behajtható lenne, különösen, hogy ma már “pénz, paripa és fegyver” is van az adóhatóságnál. Csúcs László megdöbbentőnek tartja, hogy ezzel az összeggel mégsem számol a kormány; ez szerinte pénzügyi tervezési trükk. A várható bevételeket egyébként más területen is alultervezte a PM – állítja a kisgazda frakcióvezető-helyettes -, az áfa kivételével minden adónemből több fog befolyni a kincstárba, kiváltképp, ha a PM, mint felügyeleti szerv, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal körmére néz. Ez 15-20 milliárdot jelent.
Ugyanennyit vár Csúcs László az infláció tervezettnél gyorsabb növekedése miatt. A kisgazdák szerint a kormány 6-7 százalékos áremelkedési prognózisánál legalább egy százalékponttal gyorsabb lesz a pénzromlás üteme. Tállai ezzel szemben úgy véli, bevált az óvatos alultervezés gyakorlata, amit az idei katasztrófahelyzetek kezelése is igazolt. Szerinte nem szabad fiktív bevételeket beállítani a költségvetésbe; a kisgazdák inflációs várakozása azért veszélyes, mert önbeteljesítő jóslattá válhat.
Még 100 milliárd forint tartalék rejlik a monetáris szférában – állítják a kisgazdák -, de ennek átcsoportosítása már a monetáris politika irányítóinak döntését igényli. Csúcs erről ennél többet nem nyilatkozott, mert a téma Boross Imre tárca nélküli miniszter kompetenciájába tartozik. A frakcióvezető-helyettes reméli, lesz Orbán-Torgyán találkozó, a négyszemközti megbeszéléssel elkerülhető lenne az, amitől mindkét kormánypárt egyaránt tart: a szocialisták támogatása. A frontok azonban megmerevedtek. Mindkét párt a másikat vádolja azzal, hogy a politikai ellentét szintjére emelte a földművelésügyi tárca pénzének ügyét.
Borús előjel, hogy a miniszterelnök Göd – a kisgazdák agrárkonferenciája – helyett Londont választotta, ahol a T. Ház válogatottja az angol parlament tizenegyével focizott. –
