Szokás szerint megváltozik október elsejétől a BUX-kosár összetétele, ezúttal azonban a rutinszerű felülvizsgálatoknál jóval drasztikusabb átalakításra kerül sor. Kikerül az indexből az Inter-Európa Bank és a következő, szeptember 24-i felülvizsgálat eredményétől függően a Fotex részvénye is, bekerül viszont a Synergon, így a mutató 18 részvény alakulását összegzi majd, miközben a kosáron belüli súlyok is érdemben módosulnak.
Eddig 15 százalékban volt maximálva az egyes részvények súlya, holott a Matáv, a Mol és a Richter piaci kapitalizáció alapján számított aránya számottevően meghaladta ezt. A Tőzsdetanács határozata a fenti limitet megszüntette, és ehelyett súlyként az adott társaság közkézhányadát veszik figyelembe. (Közkézhányadnak azon részvények összessége minősül, melyek 5 százaléknál kisebb tulajdoni hányaddal bíró befektetők kezében vannak.)
A változások nyomán a BUX-kosárban tovább nő a legnagyobb tőzsdei kapitalizációval és jelentős közkézhányaddal rendelkező öt részvény – a Matáv, a Mol, a Richter, az OTP és a TVK – súlya. Sőt a Matáv és a Mol meghatározó mértékben fog felelni az index mozgásáért.
A változtatás megkönnyítheti az úgynevezett fedezeti – más néven hedge – ügyletekre szakosodott befektetők dolgát (lásd külön anyagunkat). Ezek a konstrukciók főként 1998 nyaráig voltak népszerűek. Az orosz válság és a tőzsdei krízis következtében azonban megcsappant a vásárlásaikkal a határidős BUX kamattartalmát magasan tartó spekulánsok száma. Esetleges visszatérésük pótlólagos likviditást teremthetne a piacon, legalábbis az öt legnagyobb részvény iránt.
Egyes megfigyelők szerint a fedezeti ügyletek egyszerűsítése áll a BUX-kosár módosításának hátterében, ám a részvénypiac mozgását jelző index összetétele a befektetési alapok számára sem közömbös. Csalódás érheti ugyanis azokat az egyéni befektetőket, akik befektetési alapokban helyezték el megtakarításaikat és a részvény-, illetve állampapíralapok közti allokációt a tőzsdeindexre alapozva kívánják elvégezni. A befektetési alapokról szóló törvény szerint ugyanis az alapok egy-egy részvényt bekerülési értéken maximum 5 százalékos súllyal szerepeltethetnek a portfóliójukban. Számukra a BUX követése eddig sem volt lehetséges, a szinte kizárólag négy blue chip-ből álló új index azonban – Fatér Gyula, a Befektetési Alapok Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke szerint – már az iránytű (a benchmark) szerepét sem lesz képes betölteni, hiszen a három nagy részvény árfolyamának változékonysága mérsékeltebb, mint a kisebb társaságok papírjaié. Ugyanakkor, mivel a honi blue chipek a külföldiek kedvenc befektetési célpontjai, erőteljesebben reagálhatnak a nemzetközi és a makrogazdasági hatásokra, mint kevésbé likvid társaik.
A befektetési alapok a fenti probléma áthidalására – hogy a törvényi előírásoknak megfelelő portfóliójuk és a piac mozgását jelző index összehasonlítható legyen – létrehozták a RAX indexet, amely egy, a befektetési alapok által a törvényi előírásoknak megfelelően kialakítható portfóliót modellez. Ennek megfelelően a RAX-ba az utolsó három hónap 17 legnagyobb forgalmú tőzsdei részvénye kerül be. Egy-egy részvény portfólión belüli súlya a hónap utolsó kereskedési napján esedékes kosár-felülvizsgálatkor nem lehet több 5 százaléknál, s a részvények teljes aránya nem haladhatja meg a 85 százalékot; a maradék 15 százalékot likvid eszközökbe fektetik. Így a RAX egy elméleti portfólió, amely a részvénybe invesztáló alapok által tartható értékpapírok mozgását követi, tájékozódási pontot jelentve az ezeket választó kisbefektetőknek.
Fatér Gyula szerint az amerikaihoz kissé hasonló helyzet jöhet létre, amennyiben a befektetők között ismertté válik a RAX. Az óceán túloldalán a 30 iparvállalat részvényének ármozgása alapján számtani átlagolás módszerével számított, igen népszerű és hagyományosnak mondható Dow Jones Industrial Average mellett ma már a részvénypiac leírására az 500 részvényből szofisztikáltabb módszerekkel számított S&P Indexet is elterjedten használják.
A jövőben talán a BUX jobban fogja reprezentálni a külföldi befektetők Magyarországról alkotott véleményét, míg a RAX, a befektetési alapok benchmarkja lehet. –
