Esélyegyenlőséget kívántak létrehozni a honatyák a távközlési törvény nyár közepén elfogadott módosításával a kábeltévés, pontosabban a kábelhálózati piacon. A cél az volt, hogy a hagyományos távközlés területén egyelőre monopolhelyzetben levő Matáv kábelpiaci szerepét a minimálisra csökkentsék.
Ennek jegyében a jogszabály tiltja a cég további térnyerését a sűrűn lakott településeken. A Matáv a jogszabály elfogadására válaszul taktikai lépésre szánta el magát. A kábeltévés leányának 25 százalékos tulajdonrészét és 75 százalékos szavazati jogát a Hungária Biztosító-Allianz csoportnak adta el. Ezzel az ügyes húzással továbbra is a piacon maradhat, sőt, folytathatja a terjeszkedést. (A törvény ugyanis csak azokra a kábelhálózati szolgáltatókra vonatkozik, amelyeknek meghatározó tulajdonosa távközlési vállalat. Márpedig az említett tranzakció során a Matáv a meghatározó szerepet a Hungária Biztosítóra testálta a 75 százalékos szavazati joggal.)
TILTAKOZÁSOK. A számítások szerint azonban a Matávnak jelenleg valamivel kevesebb mint 100 ezer kábelhálózati előfizetője van, szemben a UPC Magyarországgal, amelynek ügyfélszáma 450 és 500 ezer között mozog. A holland-amerikai tulajdonú vállalat ezzel a hazai piac messze legnagyobb kábelhálózati szolgáltatója.
A távközlési társaság lépése ellen élesen tiltakozott a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség. Kéry Ferenc, a szervezet elnöke sajtókummünikéjében a tranzakciót párbajkihívásnak titulálta. “A Matáv a jogszabályok szellemét semmibe véve a Magyar Köztársaság parlamentjének arcába vágta kesztyűjét” – olvasható a közleményben. A UPC Magyarország is tiltakozik, s fontolgatja, hogy bírósági úton keres jogorvoslatot.
A Matáv viszont nem érti a tiltakozást, mondván: számukra nem tiltja semmi, hogy kisebbségi társtulajdonosként tevékenykedjenek a kábelpiacon, azaz teljesen törvényesen jártak el. László Péter, a Matáv Kábeltévé Kft. ügyvezetője szerint érthetetlen, hogy a felügyeleti szervezetek miért pártfogolják ennyire a UPC Magyarország érdekeit. Az illetékes szaktárca az uniós eseteket hozza fel példának, László Péter szerint azonban azokban az országokban – például Portugáliában -, ahol a távközlési szolgáltatókat kitiltották a kábelpiacról, ott éppen a UPC szerzett jelentős részesedést. Egyébként az uniós tagállamokban számtalan példa és ellenpélda található: a távközlési cégek kábelpiaci kitiltására is, de az ágazati működésre is.
EGYHATODOS SZABÁLY. A piaci szereplők tiltakozása a hazai médiatörvényt figyelembe véve értelmetlennek tűnik. Az 1995-ben elfogadott, s azóta is bírált szabályozó szerint ugyanis mindenki csak a piac egyhatodáig terjeszkedhet. Ez vonatkozik az összes piaci szereplőre, így a Matávra, a UPC Magyarországra, a HCS Investre, a Kábel 1 Kft.-re, a Fibernet Kommunikációs Rt.-re (Ezek a vállalatok ma az ágazatban meghatározó szerepet töltenek be, ugyanis jelenleg csak e cégek rendelkeznek a felvásárlásokhoz és fejlesztésekhez elegendő tőkeerővel. A médiatörvény szerint ugyanis az ezredfordulót követően a kábelhálózatokat interaktívvá kell tenni, ugyanevezett csillagpontos rendszereket kell létesíteni. Ez az, amely lehetővé teszi a kábelhálózatot távközlési szolgáltatás lebonyolítására.) Amennyiben a kábelágazat összes szereplője betartja az egyhatodos feltételt, mindenki számára marad hely a piacon. Látszólag azonban a szereplők attól tartanak, hogy valamely vállalat előbb lépi át a fenti mértéket, s ezzel versenyfölénybe kerül. (Az is szempont lehet azonban, hogy Magyarországon 3,4 millió lakás van, de ezek közül egyelőre csak 1,7-1,9 millió rendelkezik kábeltévés csatlakozással.) Minthogy a médiatörvény nem fogalmaz pontosan, a felügyeleti szervezetek képtelenek hatékonyan fellépni az esetleges szabálysértők ellen.
A technika fejlődése és a világháló mind nagyobb szerepe miatt reflektorfénybe került kábelhálózati piacot a jövőben várhatóan csak átfogó szabályozóval lehet kordában tartani. A szaktárcánál már a piaci szereplőkkel egyeztetve készül a törvény, amely a tervek szerint októberben a parlament elé kerül.
Közben a kábeltévé-piacon mind magasabb árat kínálnak az eladó szolgáltatókért. Úgy tudni, a kábelhálózatok előfizetőiért egyenként 100-300 dollárt fizetnek a befektetők, attól függően, hogy milyen fejlett a rendszer. Az újpesti kábeltévéért a UPC például 2,5 milliárd forintot kínált az önkormányzatnak – a pontos vételárat azóta sem hozták nyilvánosságra -, márpedig ez nem csekély összeg néhány tízezer potenciális előfizetőért.
ÁDÁZ VERSENY. Mindent összeszámolva, az idén körülbelül 10 milliárd forintért vásároltak kisebb-nagyobb kábelhálózati szolgáltatókat a piaci szereplők, s körülbelül ennyit költöttek el a fejlesztésekre is. A Matáv az elmúlt három-négy hónapban két nagyobb szolgáltatóhoz jutott hozzá, csakúgy, mint a UPC Magyarország. Az ádáz verseny miatt némileg túlértékelté vált a piac, hangoztatták korábban a UPC szakemberei, később azonban rálicitáltak a Matávra. Nem kétséges tehát, hogy az árakat elsősorban e két nagymogul diktálja.
A kábelhálózati piac azonban közkedvelt befektetési terepe a kockázati tőkének (ez nem csak Magyarországon, hanem egész Európában tendencia), és a területtel már brókerházak cégfinanszírozási részlegei is foglalkoznak.
Feuer András, egy új szereplő, a Fibernet Kommunikációs Rt. vezérigazgatója úgy véli: ha valamely befektető nem csak kábeltévés szolgáltatásra kívánja használni a felvásárolt hálózatot, hanem telekommunikációs adattovábbítást – szórakoztatás, Internet, szélessávú adatátvitel – is beindít rajta, a piaci árak egyáltalán nem túlértékeltek. Ám amennyiben csak tévéműsorok elosztására használják a rendszert, úgy már a felső értéket súrolják a tarifák. Véleménye szerint a jelenlegi küzdelem elsősorban az információs sztrádáért, s nem pedig kizárólag hagyományos távbeszélő szolgáltatásért, vagy a műsorelosztásért folyik.
A telekommunikáció fejlődése miatt a hagyományos távközlési szolgáltatás leáldozóban van. Belátható időn belül a hangtovábbítás átterelődik az Internetre, legyen az vezetékes, vagy vezeték nélküli beszélgetés. Aki most nem szerez valamilyen részesedést a telekommunikáció egyes ágaiban, az lemarad az információs sztrádán.
Az előrejelzések szerint a jövőben a távközlés negyedik generációja az Internet lesz. Mivel a résztvevő cégek minden eddiginél nagyobb bevételre számíthatnak, feltehetően mindent megtesznek azért, hogy nagyobb szeletet hasítsanak ki a piacból. Ekképp Magyarországon a kábelpiaci szereplőket – legyen szó távközlési, vagy kábeltévés cégről – valószínűleg nem fogja túlságosan érdekelni a médiatörvény gyengén körülbástyázott egyhatodos passzusa.
