Törvényt kellett alkotni 1997-ben ahhoz, hogy újabb részvénytársaságok kerüljenek a hazai parkettre, erősítve a szárnyait bontogató tőkepiacot és a börzét. Az alkotók a jogszabálytól először több mint 100, később 70-80 bevezetési kérelmet reméltek. Ám a vállalatvezetők és tulajdonosok leleményessége ismét felülmúlta a bürokraták tenni akarását. A tőzsdekényszer bevezetése után alig húszegynéhány kis- és közepes részvénytársaság került a BÉT-re. Húsz olyan vállalatot vezettek be, amellyel a mai napig nem vagy alig üzleteltek az alkuszok. Kérdéses tehát, hogy a szabályozó kidolgozása megérte-e a fáradságot.
A tőzsdének biztosan, hiszen a bevételei az új cégek forgalomban tartási díjával és egyéb tőzsdei szerepeltetéséből származó jutalékokkal növekedett, igaz az áramszolgáltató cégek tőzsdére terelése érezhetően növelte a kapitalizációt is – még akkor is, ha ez a forgalmi adatokon nem látszik. A befektetőknek egyelőre nem sok haszna származott abból, hogy néhány nagyon alacsony kapitalizációjú, csekély közkézhányaddal rendelkező és a saját iparágában sem a legnagyobbnak számító társaság került a börzére, leszámítva persze a nem túl likvid állampapírokat.
A tavalyi bevezetési kérelmek egy része erre az évre csúszott át, így az idén – a kényszerűségből börzére került társaságokkal együtt – 11 vállalat lépett az értékpapírpiac szabályozott parkettjére. Az 1997-es, a tavalyi és az idei bevezetési számokat figyelembe véve meglehetősen jó évet zárhat 1999-ben a BÉT, legalábbis a bevezetett cégek tekintetében. Két évvel ezelőtt szinte alig volt vállalat, amely bevezetette volna részvényeit, kötvényét a piacra. A kényszerbevezetéseket leszámítva egyébként az idén is csak három cég, a Synergon, a Mizo és az Antenna Hungária lépett volna parkettre. Igaz, az utóbbi két cég bevezetése – hasonlóan az említett árampapírokhoz – is csupán technikai jellegű volt, hiszen új részvényeket csak a Synergon tulajdonosai adtak el. –
