Augusztus utolsó heteiben valósággal megrohamozták a magánnyugdíjpénztárakat a belépni szándékozók. A vegyes finanszírozási rendszert választók pontos számáról csak szeptember második felében tudnak felvilágosítást adni az Állami Pénztárfelügyeletnél. Annyi biztos, hogy a múlt hónap utolsó két hetében sok pénztárnál szinte megtízszereződött a korábbi forgalom. A felügyelet illetékesei szerint a belépők száma elérheti akár az 1,7 milliót is, bár a költségvetési törvény előirányzata még ennél is többel kalkulált: ez utóbbi becslés alapján a központi költségvetésből mintegy 70 milliárd forintot kellene az idén az átlépők után a tb-kasszába átutalni. A felügyeletnél most úgy vélik, hogy az előirányzatban szereplő összegnél kevesebb is elég lesz a tb-hiány kompenzálására.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vegyes finanszírozású rendszer mellett döntők túlnyomó hányada a nagy múlttal rendelkező, biztos alapokon álló bankokat és biztosítókat részesítette előnyben a pénztár kiválasztásakor. Minden jel arra utal továbbá, hogy a belépők elhatározását nem befolyásolta a befizethető járulék 6 százalékos szinten történő befagyasztásáról hozott kormányzati döntés. Ezzel kapcsolatban persze az is kétséges, milyen mélységig értesült az érdekeltek milliós nagyságrendű köre egy viszonylag friss kormányhatározatról. A pénztárak azonban sehogy sem úszhatják meg, hogy szembesüljenek a nyugdíjreform eredeti keretfeltételeinek drasztikus módosításával: számukra komoly fejtörést okoz, miként tudnak olyan stratégiát kidolgozni, amellyel biztonságban átvészelhetik a következő évet. –
Magas színvonalon megfelelt – ilyen minősítést adott a Világbank Értékelő Igazgatósága az ózonréteget károsító anyagok kiváltása érdekében megvalósított magyarországi programnak a témához kapcsolódó múlt heti regionális konferencián. A budapesti tanácskozásra Csehország, Lengyelország, Bulgária, Belarusz, Oroszország és Szlovénia küldte el ózonprojektjeinek vezető munkatársait. Ózonréteget károsító anyagokat – amelyek közül a halon és a freonok a legveszélyesebbek – a húszas évektől kezdve használnak, s az emberiség mintegy húsz esztendeje ismerte fel ennek veszélyét.
Az ózonréteg védelmére 1987-ben megszületett a montreali jegyzőkönyv, s ezzel először jött létre világméretű összefogás a Föld egészét érintő valamely globális környezetvédelmi probléma megoldására. Magyarország 1989-ben csatlakozott a montreali jegyzőkönyvhöz. A környezetvédelmi tárca nem csupán a szükséges korlátozó intézkedéseket tartalmazó rendeletet adta ki, hanem az ózonréteget károsító anyagok kiváltásának országos programját is elkészítette.
A megvalósításhoz hazánk 6,5 millió dollár támogatást kapott a Világbank globális környezeti segélyalapjából (GEF). E vissza nem térítendő támogatásnak köszönhetően a részt vevő vállalatok is jelentős beruházási forráshoz jutottak. A program fontos gazdasági ágazatokat érintett, a gépgyártási technológiától az elektronikai iparon át egészen a szolgáltatásokig. –
