Januártól a hagyományosnak alig több mint a felébe kerül majd a gázüzemű autók kilométerköltsége. Legalábbis ezt reméli Steier József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gázautós tagozatának társelnöke, a Globimpex Kft. ügyvezető igazgatója, aki – a hazai gázautózás pionírjaként – 1993 óta foglalkozik autógáz-berendezések, töltőállomások forgalmazásával, építésével. Steier József cégei révén részt vett a jövedéki adóról szóló törvény módosításának szakmai előkészítésében, amivel a kormány jövőre meg akarja felezni a személyautókba és a haszonjárművekbe való propán-butángáz (LPG) jövedéki adóját, egyszersmind csökkenti az autóföldgáz (CNG) jövedéki adóját is. A tervezet szerint az LPG-nél kilogrammonként 86,7 forintról 43 forintra csökkenne az adó, a CNG-nél pedig köbméterenként 23 forintra. Így – 25 forinttal alábbszállva – ismét a 100 forintot közelíti majd egy liter LPG autógáz kiskereskedelmi ára, miközben januárban egy liter benzin többe kerül majd 200-210 forintnál. (Igaz, gázból 10-15 százalékkal többet fogyaszt a motor.)
FŐ A BIZTONSÁG. A bennfentesek szerint a nagyvonalú kormánydöntésben a környezetvédelem, az uniós harmonizáció és a költségvetési bevételek növelése egyszerre játszott szerepet, de a biztonság volt a legfontosabb. Az átalakított LPG-s autók legtöbbjét ugyanis veszélyes körülmények között “feketén” tankolják. A PB-gázüzemre átalakított motor nem finnyás, tökéletesen működik a csak 12 százalékos áfa-kulccsal terhelt, literenként 81-90 forintos háztartási palackos, vagy a még olcsóbb telepített tartályos háztartási gázról. Némi kockázat árán elég az otthoni gázrezsóhoz rendszeresített PB-palackot a csomagtartóban “rábuherálni” az autógáz-rendszerre. Még gyakoribb, amikor kézi pumpával átszivattyúzzák az autó beépített gáztartályába a háztartási palackból a PB-gázt. Az illegális háztartási gáz átfejtése közben azonban évente sok súlyos, esetenként halálos balesetet szenvednek el a “takarékoskodók”.
Figyelemre méltó, hogy 1993/94-ben (miután a legális gázautózáshoz a vonatkozó 6/1993 IKIM és 13/1993 KHVM rendelet megszületett) évi 14-15 ezer tonna LPG-t adtak el az autógáz-töltőállomások, a múlt évben azonban harmadára, 4 ezer tonnára apadt a forgalom. Pedig 1993-tól országszerte évi 14-16 ezer, a hat év alatt összesen mintegy 80 ezer kettős üzemű (gázos-benzines) autót helyeztek forgalomba.
Hab a tortán, hogy a gázautózás népszerűsítésével az uniós harmonizációt is szolgálná a kormány. Környezetvédelmi előnyei miatt az Európai Unió négy éve indította, azóta is támogatja az LPG-programot, amihez az adócsökkentéssel Magyarország is csatlakozhatna. Steier szerint az adómérséklés nem apasztaná a központi költségvetés bevételét, sőt, a nagyobb legális forgalommal még növelné is. A legtöbb gázautósnak így már nem éri meg a veszélyes “palackozás”. (Ma még ugyanis a literenként 81 forintos háztartási PB-vel versenyez a csaknem 200 forintos benzin.)
A szakemberek szerint a törvénymódosítás után akár 40 ezer tonna autógáz is fogyna, ami évi mintegy 2,8 milliárd adóforinttal gyarapítaná az államkasszát. A szakmának is nagyon jót tenne, hiszen néhány éven belül akár meg is duplázódhatna a kettős üzemű járművek száma.
A gyarapodás gyakorlatilag csak az LPG-re vonatkozik, mert a sűrített földgázra, a CNG-re való átállás a nagy nyomás miatt sokkal költségesebb. Nem véletlen, hogy az országszerte mintegy 80-150-re becsült gázautós műhely, beszerelőhely mind az LPG-re szakosodott. A nevesebbek közé tartozik a szegedi Tisza Volán szervize és a miskolci Borsodi Autójavító Kft.
Szükség is lenne valamilyen segítségre, mert az elmúlt két évben alaposan lelohadt az átalakítási láz – mondja Vásárhelyi Zsolt, a miskolci Borsodi Autójavító Kft. főmérnöke. Míg a “fénykorban”, két-három évvel ezelőtt évi mintegy száz autót alakított át a társaság kettős üzeművé, tavaly a gázár emelkedésével drasztikusan megcsappant az új gázos ügyfelek száma. Az idén pedig már alig-alig akad, aki újonnan akarja “gázosítani” a kocsiját.
A korábban a Tisza Volán Rt. kebelébe tartozó, az idén Car-Boot néven a részvénytársaságból kivált autógáz-szerelő kft. vezetője, Kónya Ferenc sem elégedett a jelenlegi forgalommal. “Kikopnak” a forgalomból a karburátoros kocsik – például a Ladák -, amelyekbe “ideális” volt az autógáz. Esett a forgalom amiatt is, hogy január elsejétől nem igényelhető a 20 ezer forintos környezetvédelmi támogatás sem. Azt, hogy jövőre újraindul-e a pályázat, a szaktárcánál nem tudták egyelőre megmondani.
DRÁGA TECHNIKA. Az LPG berendezés beszerelése, a szükséges “adminisztráció” nem két fillér, és az autótechnika fejlődésével egyre drágul. A legegyszerűbb karburátoros, katalizátor nélküli kocsi átalakítása jelenleg mintegy 60-80 ezer forint, egy Suzukié már 90-120 ezer, egy bonyolult fedélzeti számítógéppel vezérelt Chevrolet Chevy “gázosítása” harmadik generációs gázberendezéssel már 300-450 ezer forintba is belekerül (általában azonban a költség nem több, mint az autó értékének 10 százaléka).
A gázosítás így csak annak éri meg, aki sokat, legalább évi 20-30 ezer kilométert autózik. (Az átlagos magyar autós évente alig több, mint 7 ezer kilométert tesz meg.) Ezzel magyarázható, hogy még a fejlett motorizációjú országokban – az “autógázbarát” Ausztráliában, Hollandiában, Olaszországban – sem nagyobb a gázautók aránya a teljes járműparkon belül 3-5 százaléknál.
Eszerint a várva várt adócsökkentés után a csaknem 3 millió darab forgalomban lévő hazai gépkocsiból Steier József szerint a következő években legfeljebb 200 ezret alakítanak át. Egy-egy átalakító, beszerelő műhelyben napi akár két kocsi “gázosításának” is megvan a műszaki feltétele, így elvileg már akár egy év alatt 200 ezer, de jövőre a törvénymódosítás után 25 ezer autó átalakítása várható. Közöttük sok lesz a taxi, rendőrautó esetleg városi és távolsági busz, egyéb nagy “futásteljesítményű” cégek – áram-, gázszolgáltatók – járművei.
A gázautós szakma az 1993-as nyitáshoz hasonló csendes “forradalmat” vár a jogszabályváltozástól, aminek eredményeképpen már jövőre a jelenlegi mintegy 50 gázkút száma megkétszereződhet. Új német, olasz, belgiumi autógáz-forgalmazók megjelenésére is számítanak a jelenleg mintegy 90 százalékos piaci részesedésű Prímagáz és a csaknem 10 százalékot birtokló Totalgáz mellett. Bár a “benzinlobbi” nem véletlenül évek óta ferde szemmel nézte a konkurensnek tartott magyarországi gázautózást, várhatóan egyre több olajtársaság is részesedni akar az autógáz-üzletből, hiszen a kisebb társaságokkal, a Termofarmmal és a Globimpexszel együtt a Shell Gas és a Mol is forgalmaz PB-gázt háztartási célokra és targoncák működtetéséhez. A hazai gázforgalmazók egy része a 80 millió forintos jövedéki letét miatt egyelőre nem kapcsolódott be az autógáz-üzletbe.
Szakértők szerint tehát a hazai gázautózás fellendülése most a jövedéki adószabályok módosításán áll vagy bukik. A szakma által egységesen támogatott módosítási javaslat persze még változhat az őszi parlamenti szavazás során. Mivel azonban növelné a költségvetési bevételeket, ráadásul az országgyűlési képviselők között sok a potenciális autógáz-használó, valószínű, hogy több lesz az “igen”, mint a “nem”.
