A mezőgazdaság aránya az idén a nemzetgazdasági GDP-ből 5 százalékpont alá kerül. Az alapáron számított kibocsátásból az agrárgazdasági ágazatok részesedése 10 százalék körül várható.
A mezőgazdaság és ezen belül az élelmiszeripar idei teljesítését alapvetően a gazdaságpolitika, a piaci lehetőségek és az időjárási viszonyok alakították. A szabályozás eredményességének korlátot szabott, hogy a költségvetési források kevésnek bizonyultak a szükségletekhez képest. Az egyes területekre irányuló támogatások koordinálatlannak tűnő felhasználása további feszültségeket keltett. A piaci lehetőségek problémái közül az egyik csoportot objektív és megoldhatatlan nehézségek (orosz és délkelet-európai válság, rendkívül magas minőségi igényeket támasztó uniós piac), míg a másikat inkább szubjektív természetű gondok (gyenge piacépítés és elégtelen belső piacvédelem) alkotják.
A gabonafélék vetésterülete 15 százalékkal, 432 ezer hektárral csökkent az 1998-hoz képest. A májusi felmérés szerint számottevően mérséklődött a búza vetésterülete: a 761 ezer hektár csak 63,3 százaléka az elmúlt évinek. A betakarítás előzetes eredményei arra utalnak, hogy 2,7 millió tonna búza kerül a raktárakba; ez a hazai szükségletet fedezi és szerény mértékű exportra is sor kerülhet. Gyümölcsből több terem a tavalyinál.
A szarvasmarha-állomány változatlan, a vágómarha és a tej felvásárlási ára alig érzékelhetően növekszik. A sertésállomány 10 százalékkal bővült, a sertéshús fogyasztói ára közel 30 százalékkal alacsonyabb, mint 1998-ban volt.
Az élelmiszer, ital és dohány gyártása ágazatban a bruttó termelés volumene 3-5 százalékkal elmarad a tavalyitól. A szakágazatok közül nő a húsfeldolgozás-, tartósítás, a baromfihús feldolgozása, a tejfeldolgozás, és az üdítőital-gyártás. A malomipari termékeknél, a cukorgyártásnál, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozásnál, a dohánytermékek előállításánál viszont csökkenés várható. A beruházások üteme és teljesítményértéke előreláthatólag nem éri el a tavalyi szintet. –
