Leginkább az ipari termelés alakulásában szembetűnő a stagnálás, visszaesés az év első öt hónapjában. E téren ugyanis – a vizsgált 14 ország közül 12-ben (Magyarország a kivétel, ahol csak lassulást mértek, Szlovákiára vonatkozóan hiányosak a rendelkezésünkre álló adatok) – a kibocsátás bizonyosan kisebb volt, mint a múlt év megfelelő időszakában. Eltérően azonban a kilencvenes évek elejétől, amikor a rendszerváltás után minden egyes volt szocialista ország azonos okokból süllyedt mély recesszióba és szökött fel mindenütt az infláció, a mostani egységes lassulásnak, illetve helyenként visszaesésnek nincsenek közös, minden országra ható okai. Ehelyett többféle, legalább öt tényezőcsoportról van szó, amelyek némely országok gazdaságát erősen befolyásolták, másokét kevésbé vagy egyáltalán nem. Ilyen ok, vagy tényező volt:
1. a gazdasági konjunktúra lanyhulása a nyugat-európai gazdaságokban;
2. a szerkezeti átalakulás korábbi elmaradása vagy befejezetlensége némely kelet-európai országban;
3. az időközben akuttá vált külső és/vagy belső egyensúlytalanság kiigazításának szükségessége;
4. a tavalyi oroszországi pénzügyi összeomlás és visszaesés utóhatásai;
5. a koszovói háborús konfliktus gazdasági következményei.
A FÁK-ORSZÁGOK. A szovjet utódállamok az eurázsiai kontinensen tartósan elhúzódó depresszió övezetévé váltak. A főbb európai országokban – Oroszországban, Ukrajnában, Moldovában – tovább mélyült az addig is monoton módon folytatódó gazdasági visszaesés, az infláció új erőre kapott. Második éve újra recesszióba süllyedt a közép-ázsiai régió talán legjelentősebb országa, Kazahsztán. Tartós jellegű gazdasági növekedés eddig csak a természeti kincsekben gazdag Azerbajdzsánban indult meg az odaáramló külföldi működőtőke-beruházások eredményeként. A FÁK-országok depresszióját az okozza, hogy a mindenütt hatalmon levő korrupt régi-új politikai elit vonakodik a versenyképtelen gazdasági szerkezet radikális átalakításától, mert nem hajlandó vállalni az azzal járó szociális feszültségeket, konfliktusokat. A jog- és közbiztonság hiánya, az egyre erősödő xenofóbia, s újabban a belső vásárlóerő szűkülése pedig elriasztóan hat a külföldi befektetőkre.
KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK. A régió országaiban összességében a gazdasági növekedés ez év első három-négy hónapjában mindenütt lefékeződött. Általános tényezőként fékezőleg hatott a fő piacukon, az Európai Unióban észlelt konjunkturális lassulás. Éreztette hatását az orosz válság is, az oda irányuló export különösen Lengyelország, Szlovákia, Magyarország esetében zsugorodott. De voltak más okok is. Csehországban minden várakozásnál mélyebbre esett a GDP – az év első negyedében 4,5 százalékkal, az ipari termelés az első négy hónapban 8,5 százalékkal – zuhant. Ezt mindenekelőtt a sokáig halogatott strukturális reformok megkezdése okozta, amelyeknek pozitív eredményei csak a későbbiekben jelentkezhetnek. Szintén a strukturális korrekciók jegyében láttak neki Szlovákiában az új kormány által kidolgozott intézkedéscsomag megvalósításához. Ennek közvetlen hatásaként az idén a korábban megszokottnál jóval alacsonyabb, 1 százalék körüli GDP-növekedési ütemmel, több mint 16 százalékos munkanélküliséggel és az infláció gyorsulásával lehet számolni. Lengyelországban a rendelkezésre álló adatok alapján úgy fest a helyzet, hogy véget ért az a lassulási folyamat, amely 1998 első felében kezdődött, s az augusztusi orosz válságot követően felerősödött. A gazdasági élénkülés egyelőre nem éppen látványos; a növekedési ütem gyors és erőteljes felfutásával nem szabad számolni. A GDP 1,5 százalékkal nőtt az első negyedévben. Az ipari termelési, illetve értékesítési adatok öt hónapnyi csökkenést követően márciustól kezdve növekedést mutatnak, ám az első öt hónap összesített ipari termelése még valamelyest (1,4 százalékkal) kisebb volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliség – amely a tavalyi év utolsó negyedévében növekedésnek indult -, áprilistól kezdve ismét csökken. Pozitív fejlemény, hogy az előző év azonos időszakához képest az idei év első négy hónapjában nem duzzadt tovább, sőt valamivel apadt is a kereskedelmi mérleg hiánya. Ennél nagyobb gond azonban, hogy e mérleg javulása a folyó fizetési mérleg romlásával párhuzamosan következett be. A szlovén gazdaság növekedése hetedik éve folyamatosan tart. Az idén a GDP bővülése azonban elmarad a tavalyi 3,9 százaléktól. A növekedés lassulása összefügg a külső kereslet zsugorodásával a legfontosabb exportpiacokon: az Európai Unióban, a volt jugoszláv tagköztársaságokban, de Oroszországban is. A ljubljanai kormány előrejelzései szerint a bruttó hazai termék 3,5 százalékkal bővül, de lehetséges, hogy a növekedés mértéke közelebb lesz a 3 százalékhoz.
BALTIKUM. A balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) idei gazdasági fejlődését még mindig alapvetően a tavaly nyáron kirobbant orosz válság hatásai határozzák meg. Az 1998 első felében még impozáns gazdasági növekedést mindhárom országban recesszió váltotta fel, különösen az ipari termelés zuhanása szembeötlő. A visszaesés üteme azonban fokozatosan, hónapról hónapra mérséklődik, és a harmadik negyedévtől már ismét jelentős gazdasági növekedésre számíthatunk. Az infláció folyamatos csökkenése, a fegyelmezett költségvetési politika, valamint a kiszámítható gazdaság- és külpolitikai vonalvezetés továbbra is kedvező környezetet biztosít a külföldi befektetők számára, így a privatizáció folytatódása és nagy volumenű működőtőke-beáramlás valószínűsíthető. A gazdasági szerkezetváltás kényszerű felgyorsulásának és az exportpiaci orientációváltásnak köszönhetően várható, hogy a külső egyensúlyhiány lefaragásában már tavaly jelentős eredményt felmutató Észtország mellett az idén Lettország és Litvánia folyómérleg-deficitje is lényegesen csökken. A gazdasági és politikai stabilitás fennmaradásával párhuzamosan feltehetően folytatódik a balti államok integrálódása a jelentős nemzetközi, euroatlanti szervezetekbe.
DÉLKELET-EURÓPA. A régió országai közül a román gazdaság hanyatlása immár a harmadik éve tart, és a recesszió 1999-ben is folytatódik: a GDP várhatóan 5 százalékkal csökken. A belföldi kereslet zsugorodása ellenére a fogyasztói árak emelkedése nem lassul, a 12 havi inflációs ráta májusban 42,8 százalékos volt. A korábbinál szigorúbb keresletkorlátozó és támogatáscsökkentő kormányzati politika következményeként a vállalatbezárások száma emelkedett, a munkanélküliségi ráta növekedésnek indult. A gazdasági visszaesés ellenére a kereskedelmi mérleg hiánya a tavalyi szinten maradt. A külső egyensúlytalanságot tovább rontotta a koszovói háború miatt elszenvedett kereskedelmi veszteség. Az ország nemzetközi fizetési helyzetét javítja, hogy sikerült megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal két nagyobb kölcsön felvételéről. Bulgáriában a továbbra is ellentmondásos hivatalos statisztikai adatokból az látszik, hogy tavaly a bolgár gazdaságban két évi mély visszaesés után a gazdasági növekedés megindult, de egyre lassul, megrekedt. Ebben mind a bolgár gazdaság kedvezőtlen adottságai, szerkezeti átalakulásának lassúsága, mind a geopolitikai környezet szerepet játszik. A külföldi befektetők érdeklődése ugyanis gyenge, az ország külgazdasági egyensúlya újra romlik. Viszont a szigorú monetáris restrikciót okozó valutatanács-rendszer felszámolta az inflációt: az utóbbi hónapokban a fogyasztói árszint esik, defláció lépett fel, aminek nem kívánatos kihatásai is vannak (egyebek között az exportra és az importra). Jugoszlávia a koszovói háború és a NATO-bombázások következtében katasztrofális helyzetbe került. Becslések szerint a két és fél hónapig tartó bombázások következtében a bruttó hazai termék a tavalyi évhez képest 40-50 százalékkal zuhant, az ipari termelés az idei márciusinak mintegy felére esett. Becslések szerint teljesen önerőből való újjáépítés esetén mintegy 16 évre lenne szükség az 1999 márciusi állapot eléréséhez. Szerbia azonban mai politikai berendezkedése mellett is számíthat bizonyos támogatásra Oroszországtól és Kínától. Feltehető, hogy az olajembargó enyhülni fog, és egyes dél-európai cégek újra megjelennek a jugoszláv piacon, amely extraprofit megszerzésére kínál lehetőséget. Ha a Nyugattól való elszigeteltség alapvetően nem fog változni, ez paradox módon erősítheti a jelenlegi politikai hatalom fennmaradását. A horvát gazdaságban 1998 negyedik negyedévétől felerősödtek a negatív tendenciák. A gazdasági növekedést recesszió váltotta fel. A GDP az idén várhatóan 2 százalékkal csökken. Emiatt a kormányzat májusban kénytelen volt kiadáscsökkentő csomagot jóváhagyni. A kuna árfolyama az év első néhány hónapjában komoly mértékben meggyengült, és a központi banknak nagyon jelentős összeget kellett az árfolyam védelmére áldoznia. A megcsappant tartalékok miatt felmerült a Nemzetközi Valutaalap által nyújtandó készenléti hitel felvételének szükségessége. –
Tovább drágul a nyersolaj, a szabadpiacon irányadó északi-tengeri minőség, a Brent a múlt hét elején kétéves csúcsot döntött, a londoni olajtőzsdén (IPE) szeptemberi szállításra barrelenként 20,10 dolláron jegyezték. Az azt követő napokon még magasabban, 20,5 dollár körül cserélt gazdát a nyersanyag – miközben az OPEC-olajak ára érdekes módon valamelyest esett -, s az előrejelzések az erősödési tendencia folytatását ígérik.
