A Főpolgármesteri Hivatalban megkezdődött az egységes, értékalapú budapesti ingatlanadó bevezetésének előkészítése (az önkormányzati gazdálkodásról lásd cikkünket a 18. oldalon). A remények szerint októberre elkészül a konkrét javaslat az egységes adózás koncepciójáról. Hogy az új rendet bevezetik-e 2000-től, az természetesen attól is függ, hogy a központi költségvetés milyen forrásokhoz juttatja a fővárost a következő évben.
A helyi adók – és ezen belül az építmény- és telekadó – kivetésének jogát a helyi adókról szóló törvény a fővárosi önkormányzat kompetenciájába rendeli. Ez Budapest teljes területére vonatkozik, a főváros azonban ezt a jogosítványát eddig átengedte a kerületi önkormányzatoknak. Így alakulhatott ki az a jelenlegi helyzet, hogy Budapest 23 kerületében 16 variációja és számos alvariációja létezik az ingatlanadónak, habár az adóalanyok és -tárgyak azonosak. Ehhez járul még az is, hogy ezeknek a változatoknak nem kell összhangban lenniük egymással, tehát rendkívül eltérő szabályozáshoz vezetnek egy nagyobb közigazgatási egységen (a fővároson) belül. A törvény szerint a főváros egy rendeletmódosítással bármikor visszavonhatja magához az ingatlanadóztatás jogát, s változtathatna annak feltételein is. Egy ilyen lépés szakmai szempontból ésszerű megoldásnak tűnik: az egységes adóztatással a kerületek is több pénzhez jut(hat)nak, valamint a város egészének szempontjából nézve igazságosabb megoldást lehetne kidolgozni a jelenlegi – négyzetméter utáni – kivetéses rendszerhez képest. Tény azonban, hogy Magyarországon ma csupán két önkormányzat alkalmaz értékarányos adóztatást.
Hazánkban jelenleg a GDP 0,1-0,2 százaléka között mozog az ingatlanadóból származó helyi önkormányzati bevétel mértéke, s ez rendkívül alacsony arány. A ráta növelésére azért lenne szükség, mert az Európai Unióhoz történő csatlakozással elképzelhetően más adóbevételi forrásokat kell majd csökkenteni. Pozitív irányt jelentene továbbá az önkormányzat számára a diszkrecionális források növekedése, amelynek révén csökkenne a központi forrástól való függőség, és ez nagyobb autonómiát biztosítana a főváros számára. –
