Elsőként a Richter Gedeon gyógyszergyár publikálta féléves gyorsjelentését a pesti börzén jegyzett blue chipek közül – a megadott határidő előtt több mint két héttel, július 29-én. Valószínűleg nem véletlenül siettek a cégnél, ugyanis az előző negyedéves eredmény májusban még a hivatalos közzététel előtt “kiszivárgott” a piacra. De az is lehet, hogy az elemzők előrejelzései voltak három hónappal ezelőtt rendkívül pontosak. Mindenesetre a most nyilvánosságra hozott féléves eredmény és az elemzői várakozások konszenzusa ezúttal sem tért el egymástól lényegesen.
A Richter által publikált – nemzetközi számviteli szabványok szerinti – 7,82 milliárd forintos adózott nyereség a bázistól azonban számottevően elmaradt. Ennek okát nem az évekig leglátványosabb eredménybővülést felmutató tőzsdei cég gazdálkodásában, hanem a közvetve vagy közvetlenül a magyar gazdaság egészét érintő orosz gazdasági válságban kell keresni.
VISSZAESÉS. E krízis az egyik fő oka annak, hogy a második negyedév és az első félév egésze sem lesz túl erős a tőzsdei cégeknél, sőt számos helyen – a tavalyi kiemelkedően jó első hat hónap után – visszaesés várható. Szerepet játszik ebben ugyanakkor a mélypontját talán mostanában elérő vegyipari ciklus, valamint az amerikai valuta az euróhoz és így közvetve a forinthoz képest bekövetkezett – a dollárban eladósodott cégek számára kedvezőtlen – erősödése is.
Mindez nem vonatkozik az áramszolgáltató társaságokra, amelyek a fenti hatásoktól mentesen, tisztán hazai környezetben dolgozva, a várakozások szerint az inflációt meghaladó mértékben tudták növelni árbevételüket és profitjukat is. Ezek a cégek nincsenek kitéve a szezonális hatásoknak sem, legalábbis ami az eredmény alakulását illeti, ugyanis az első félév gyengébb árbevételéhez alacsonyabb költségek is társulnak. Így nem követünk el nagy hibát, ha egész éves eredményükre az első féléves számok automatikus felszorzásával próbálunk következtetni.
Sokkal nagyobb a szezonális hatás a gyógyszergyárak esetében; mint Szalay Tamás, a Concorde elemzője elmondta, ezeknél a cégeknél hagyományosan az első negyedév a legerősebb, aminek oka az erre az időszakra időzített áremelések miatti magas üzemi eredményhányadban keresendő. Természetesen ehhez hozzájárulhat az is, hogy a téli, kora tavaszi járványok miatt ebben a periódusban amúgy is megnő a gyógyszerfogyasztás. Nagymértékben meghatározza e gyárak által elérhető nyereség mértékét a gyógyszerár-támogatási rendszer is. Az idén azonban a Richter és az Egis eredményére inkább az orosz piac hatott. A Richter ez irányú exportja a tavalyi felére esett, és jelenleg a 1994-95-ös szinten áll. Elemzők az év második felében lassú emelkedésre számítanak e téren.
Szintén az orosz piac beszűkülése miatti keresletcsökkenéssel kalkulálnak a Graboplast, a Globus és a Pick esetében. A legnagyobb veszteséget a termékeit más piacokra átirányítani képtelen Graboplast szenvedheti el. A Picknél stagnálásra számítanak az elemzők, a Globus múlt héten szerdán megjelent gyorsjelentése pedig csökkenő árbevétel mellett növekvő üzemi eredményről számolt be.
VEGYIPARI BLOKK. Csak közvetve – az olajár változásán keresztül – hatott az orosz válság a vegyipari cégekre, azonban ennek az eredményre gyakorolt hatása nem volt jelentős, mivel a vegyipari ciklus mélypontján a fedezeti szint (az input és az output árak közötti különbség) mindeddig alacsony maradt. Ennek hatása – Réthy Róbert, a Procent munkatársa szerint – a TVK és a BorsodChem eredményén is érezhető lesz. Az előbbi cég termékstruktúrája sokkal érzékenyebben reagál a vegyipari ciklus változására, s bevételét a felújítás miatti hosszú leállás is kedvezőtlenül befolyásolta.
A BorsodChemmel kapcsolatban óvatosabbá teheti a befektetőket a közelmúltban felvett 5 milliárd forintnyi devizahitel, hiszen néhány tőzsdei cég éppen az ilyen kölcsönök miatti árfolyamveszteség miatt publikált gyenge első negyedéves számokat. A veszteséges Zalakerámia mellett ez húzta az első negyedévben a Molt is, amely utóbbitól összességében 20 és 30 milliárd forint közötti adózott féléves eredményt várnak. A nagy szórás abból is adódik, hogy nem lehet tudni, az olajcég időközben lefedezte-e devizahitelét az árfolyammozgások ellen. Várkonyi Gergely, az ING elemzője a második negyedévre a Mol gázüzletágánál nullszaldó közeli eredményt vár, ennek oka az üzletág szezonalitásában keresendő, hiszen ebben az időszakban történik a tározók feltöltése, míg a fogyasztás a negyedik és az első negyedévben a legerősebb. Nehezebben becsülhető az elemző szerint a kitermelési üzletág eredménye, mivel a hazai kitermelés volumene nagymértékben függ az importárak alakulásától. Ez utóbbi – vagyis az olajárak emelkedése – csökkentette a feldolgozás és az értékesítés árrését, de a volumennövekedés, mely az elemző szerint a GDP-nél nagyobb arányú, ezt a hatást ellensúlyozni tudta. Mindenképpen kedvező, hogy a dollár forinthoz képesti erősödése ebben a negyedévben gyengébb volt, mint az előzőben, így a hitelek árfolyamvesztesége várhatóan “csupán” 1 milliárd forint körül lesz.
Sokkal könnyebben előre jelezhető a Matáv eredménye. Mint Szalay Tamás elmondta, a korábbi erőteljes vonalszám-bővülés mára lelassult, illetve csökkent az újonnan bekapcsolt vonalak jövedelmezősége. A telefontársaság azonban profitálhat a mobil előfizetők számának bővüléséből. Ha többségi részesedést szerez a Westel-cégekben, akkor mindenképpen javul a megítélése, ami magasabb P/E-értékben (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) tükröződhet.
Meglepetésektől mentes eredményt várnak az OTP-től is. Noha az elemzők előrejelzései több mint 10 százalékkal eltérnek egymástól, úgy gondolják, hogy az eredménnyel kapcsolatos várakozások már beépültek az árakba. Ugyanakkor Tóth Norbert, az ING elemzője szerint a céltartalékok képzése, illetve feloldása nagymértékben módosíthatja az elemzői előrejelzéseket. Mindenképpen negatívan befolyásolja a bank eredményét a kamatmarzsok első féléves csökkenése. Tóth Norbert szerint ez a folyamat a második félévben megfordulhat. Szintén a második félévre várja az elemző a jutalékbevételek jelentősebb növekedését, hiszen ezek az első hat hónapban a bázishoz képest mindössze 5-10 százalékkal bővültek. Mindezek ellenére az adózott eredmény szolid emelkedése várható. Jóval nagyobb a szórás a Danubiust illetően, aminek oka a délszláv háború hatásának eltérő megítélése lehet. Réthy Róbert a szállodaipari társaságtól a működési eredmény 20 százalékos bővülését várja. A Zwacknál újabb látványos profitjavulás jósolható, köszönhetően az alkoholkereskedelem terén bekövetkezett szigorításoknak.
Összességében nem számíthatunk túl jó fél évre, valószínűleg több cég is gyengébb eredményt fog publikálni a bázisnál. Az elemzők szerint ezek a várakozások már beépültek a jelenlegi árakba, a kérdés inkább az, hogy a számokból mi olvasható ki a jövőre nézve. Optimizmusra akkor lehet ok, ha a mélypontot jelentő tavalyi negyedik, illetve az idei első negyedévi eredményt sikerül felülmúlniuk a tőzsdei cégeknek, vagy ha valamely társaság az elemzői várakozásokat jócskán felülmúló nyereségről számol be, főként ha az nem rendkívüli bevételből adódik. –
