Itthon a tágas családi négykerekűek iközött olyan régi-új márkák akarják visszahódítani, bővíteni hajdani vevőkörüket, mint az Alfa Romeo és a Rover. Az Alfa sokéves szünet után, 1997-től az új 145/146-os testvérmodellel, a Fiat Magyarország uszályában lépett ismét a honi piacra. Jelenleg (az újabb bővítés előtt) országszerte tíz márkakereskedő kínálja a választékot. A favorit világszerte a felső-középkategóriás 156-os modell, amely 1997 októberében gördült a világ nyilvánossága elé. Jellegzetesen olasz designjával a jelek szerint sikerült belopnia magát a vevők szívébe, a több mint 200 ezer darabos eladás legalábbis erről tanúskodik. Az európai autópiac 7 százalékos átlagos növekedéséhez képest e modellből 38 százalékkal több fogyott az első fél évben, mint tavaly júliusig. Itthon a legolcsóbb példány is több mint 4,5 millió forintba kerül, ebben az osztályban így nem lebecsülendő az első fél évben értékesített közel 250 darab. A 156-ost nálunk főként a tehetősebb családosoknak, üzletembereknek ajánlják, de színészek, sportolók is vásároltak belőle.
Milyen maga az autó? Majthényi Krisztina, az importőr PR-vezetője saját 1,6 literes 156-osáról elmondta, hogy a hátsó ajtók szellőzőrácsba “rejtett” külső kilincsek csak először okoznak meglepetést, s “kupés” jelleget kölcsönöznek a kocsinak. A hátrafelé, a csomagtér tetejéig emelkedő “övvonal” tovább erősíti a sportos jelleget, amelyet (az 1,6 literesnél a 120 lóerős, a 2,0 literesnél pedig a 155 lóerős), a tesztben szereplő motor koronáz meg, főleg gyorsításkor.
A Rover is olyan márkának számít nálunk, amely az utóbbi egy-két évben erősített piaci jelenlétén: azt követően, hogy 1994-ben a BMW megszerezte a Hondától a patinás brit márkát, és a képviselet 1996-tól nálunk is a BMW-importőrhöz, a Wallis Motor Kft.-hez került. Az új tulajdonos új elképzeléseinek első szülötte lett a tavaly októberi birminghami autóshow-n debütált (de a minőségi tökéletesítés okán csak januártól forgalmazott) Rover 75-ös. A Magyarországon éppen e héten bemutatott újdonság szakított a hagyományokkal. A felső-középkategóriás kocsi a 800-as Rovernél kisebb, a 600-asnál nagyobb, s ezeket a sorozatokat váltja fel. Kontúrját tekintve leginkább a Jaguár S-type-jára hasonlít. A vadonatúj fejlesztésű kocsihoz Oxfordban új gyárat épített a bajor tulajdonos. (A Rover esetleges magyarországi beruházásáról felröppent hírek nem a 75-ös, hanem az új 200/400-as típuscsalád gyártásáról szóltak.) Mivel az itteni értékesítés csak a napokban indul, közvetlen tapasztalatokról nem tudunk beszámolni; ebben és az összehasonlító tesztben a német MOT Autos Test Technikre hagyatkozunk. A kocsinak egyéni stílusa van, nyugalmat áraszt. A forgalmazó a tíz hazai márkakereskedőn keresztül az idén mintegy százdarabos nagyságrendű eladásra készül belőle. A Rover 75 2.0 V6 Club alapára is csaknem 8,7 millió forint, tehát a jómódú autóvásárlók – felsővezetők, menedzserek, üzletemberek – kocsija lesz. Hogy a hazai bevezetésre hány millió forintot áldoznak, azt a Wallisnál nem árulták el.
A MOT tesztje szerint, bár az Alfa könnyebb, mégsem tudta a konkurensét lerázni. A nyújtott karosszériaforma hátránya a kis csomagtér, a hátul ülők fejének pedig igencsak szűkösre mérték a helyet. Az üléspozíció nem optimális, az erős négyhengeresnek köszönhetően azonban élvezetes vele a haladás.
A tágas Rovernek, ami egy osztállyal nagyobb limuzin helykínálatát nyújtja, szintén van gyengesége a MOT szerint. Az erősen lejtő farrészt a tolatásnál – a hátul ülők miatt – nem lehet látni, ezért ilyenkor az utasoknak le kell hajtani a fejüket. A keresztben beépített V6-os motor sok helyet igényel, és gondot okoz a kocsi nagy súlya is, ami a tesztautó esetében több mint másfél tonnát jelent. Mindemellett jellegzetesen angolos stílusa szeretni való. –
