PÉNZPIACI ALAP. Kizárólag egy évnél rövidebb lejáratú, állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyekbe, illetve hitelkonstrukciókba (repo ügyletek) fektet.
ÁLLAMPAPÍR ALAP. Portfóliójában a diszkont kincstárjegyek mellett éven túli lejáratú állampapírok, azaz államkötvények is találhatók.
KÖTVÉNY ALAP. Éven túli lejáratú állampapírok mellett vállalati kötvényekbe is fektet.
VEGYES ALAP. Diszkont kincstárjegyek, államkötvények és vállalati kötvények mellett a portfólió maximum 40 százalékáig (a Bamosz szerint), illetve 66 százalékáig (az európai előírások szerint) részvényeket is vásárol.
FEDEZETI VAGY HEDGE ALAP. A Bamosz szerint a vegyes alapok egy fajtája; az azonnali és a határidős piac közötti kamatkülönbözetet használja ki. Ha kamatlábban kifejezve a két piac közötti különbség (a kamattartalom) nagyobb, mint az állampapírpiacon elérhető hozam, akkor a prompt piacon az indexnek megfelelő összetételben részvényeket vásárol, egyidejűleg a határidős piacon index kontraktusokat ad el. Ugyanez a konstrukció más instrumentumokkal is “eljátszatható”. (Az amerikai hedge fundok, mivel azok hiteleket is felvehetnek, más típusba tartoznak.)
NÖVEKEDÉSI (RÉSZVÉNY) ALAP. Portfóliójának legalább 40 százalékát (a Bamosz szerint), illetve 66 százalékát (az európai előírások szerint) folyamatosan tőzsdei részvényekben tartja.
INDEX ALAP. Portfóliója lehetőség szerint megegyezik valamely index összetételével, így annak mozgását nagy korrelációval követi. Magyarországon a BUX követésére – az alapkezelőkre vonatkozó úgynevezett 5 százalékos korlát miatt – nincs lehetőség.
NEMZETKÖZI ALAP. Mindenekelőtt az EU, az Egyesült Államok és Japán tőkepiacain fektet be.
