Gyorsan változó világunkban gyakran tapasztaljuk, hogy pillanatok alatt értékelődnek át a dolgok. Ki gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy egy néhány milliárdos alaptőkéjű cég – az informatikai szakma ismert vállalata, a Microsoft – üzleti értéke jóval nagyobb lesz , mint a sokkal nagyobb alaptőkéjű és sikeres General Electricé. A friss események kihívást jelentenek a világunk szűkebb és tágabb jövőjére vonatkozó hagyományos felfogás számára.
ÁTÉRTÉKELŐDŐ ERŐFORRÁSOK. A világ legsikeresebb vállalatainak elemzése alapján – ezt már második alkalommal végezte el a Hay Group, közösen a Fortune Magazinnal – megállapítható, hogy ezek a cégek megértik és méltányolják az emberek és a siker közötti összefüggést. Rendszeresen értékelik a teljesítményt, s ezt nemcsak gazdasági mércével, hanem az ahhoz szükséges magatartási jellemzőkkel, kompetenciákkal is mérik. A hagyományos hierarchikus renddel szemben, amelyben az engedelmesség, a türelem dominált, azt ösztönzik, hogy munkavállalóik törjenek magasra és győzzenek.
A karrierfejlesztést befektetésnek tekintik. Az Intel például éves bérköltségének 6 százalékát fordítja személyzetfejlesztésre. Számos globális cég – például a Motorola vagy a McDonald’s – vállalati egyetemet tart fenn, és előírja vezetőinek, hogy rendszeresen oktassák, mentorálják az új “vállalati generációt”. Az ismert médiacég, a Bertelsmann legfelső vezetői rendszeresen képezik az ígéretes menedzserpalántákat. A SmithKline Beecham gyógyszeróriás előírja a “2+2+2” program teljesítését, ami azt jelenti, hogy két üzleti területet, két vállalati funkciót és két országot kell a potenciális menedzserjelölteknek ismerniük.
A magyar gazdaság közel tíz éve újra szabadpiaci körülmények között működik. A versenyszféra vállalatainak többsége mára befejezte a privatizációt követő struktúraváltást. A különböző vállalati funkciók (például marketing, pénzügy, számvitel) rekonstrukcióját már hosszabb vagy rövidebb ideje maguk mögött hagyták a sikeres magyar cégek. A verseny kiéleződésével egyre inkább a folyamatos megújítás kerül előtérbe. Ebben a helyzetben az emberi erőforrások szerepe különlegesen fontossá válik, felértékelődik.
A korszerűsödés nem állt meg az új technikák és technológiák alkalmazásánál, jelentősen változik a cégek munkakultúrája is. A korábbi évtizedek túlhierarchizált szervezetei eltűnőben vannak. A túlzottan a funkcióra koncentráló feladat- és munkavégzést kezdi felváltani a folyamatban való gondolkodás. Az Internet, a high-tech, valamint az innováció terjedése előtérbe helyezik a projektszemléletet, valamint a hálózati munkakultúrákat a magyar vállalatoknál.
Továbbra is jelentős az elmaradás a tréningre fordított összegek terén: az Európai Unió tagállamaiban a vállalatok egy dolgozójuk képzésére egy év alatt fejenként átlagosan 500-1500 eurót (125-475 ezer forint) fordítanak. Felméréseink szerint a magyar tulajdonú cégeknél ugyanez az összeg 10-20 ezer forint. A külföldi tulajdonú magyarországi vállalatok számai jóval nagyobbak ennél: 20-tól 100 ezer forintig terjednek fejenként.
Peter Drucker, az üzleti világ modern Szókratésza szerint: “Egy üzleti vállalkozás akkor sikeres, ha új értéket és gazdagságot hoz létre”. Ez a megfogalmazás a témánk nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy fontos vizsgálni a személyzetmenedzselésnek, az emberi erőforrás menedzselésnek a hozzájárulását a vállalati sikerhez és eredményességhez. Főleg az üzleti tervezés, a vezetési stílus, a kreatív gondolkodás és a rugalmasság tartoznak azon tényezők közé, amelyek a szervezetek teljesítményét jelentősen befolyásolják. A személyzeti terület befolyását a fizetési politikával, a teljesítményértékeléssel, a fejlesztő tréningekkel és a kreatív gondolkodással kapcsolatban tartják jelentősnek. Tapasztalataink szerint a külföldi tulajdonú multinacionális cégeknél dolgozó személyzeti szakemberek úgy érzik, hogy jóval nagyobb a hatásuk a vállalatuk teljesítményére, mint a magyar tulajdonúaknál dolgozó kollégáiknak. Várható, hogy csökkeni fog a hatékony magyar és a nemzetközi cégek személyzetmenedzselése közötti szakadék. Kulcsfontosságúvá válik a tudásmegújítás.
SZÉCHENYI JÖVENDÖLÉSE. A leírtak bekövetkezése esetén bizton számíthatunk arra, hogy valóság lesz a magyar vállalati életben is Széchenyi Istvánnak a Hitel című művében olvasható, több mint százötven éve leírt jövendölése: “A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem a termékeny lapály, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja.” –
