Erősen megcsappant az utóbbi időben a korábban a kosarazók kedvencének számító pénzügyi szekció forgalma, a BÁT. A határidőre devizakosarat eladó, azaz forintot vásárló befektetők tulajdonképpen arra “fogadnak”, hogy a hazai fizetőeszköz a sávon belül megőrzi a pozíció nyitása kori helyzetét. Ugyanis a külföldi valuták határidős árfolyamát a forint és a valuta kamatlába határozza meg, ami “olcsóbb” forintot eredményez, mint az előre bejelentett leértékelési ütemmel kalkulált árfolyam, jelentős profithoz juttatva a határidőre forintot vásárlókat. Ha a forint sávon belüli pozícióját adottnak feltételezzük, a befektetett tőke havonta 20 százalékkal növekedhet. Ha azonban például a sáv erősebbik széléről a közepéig gyengül a forint, összes pénzüket elvesztik a tőzsdézők, sőt a pozíció fedezése további összeget igényel.
A múlt évi orosz válság során az addig az intervenciós sáv erősebbik felén tartózkodó forint egészen a másik határig gyengült, jelentős veszteségeket okozva a határidőre forintot vásárló tőzsdézőknek (Figyelő, 1999/6. szám). Óvatosságra intette a befektetőket az idei év eleje is, az igen volatilis forintkereskedésével – elég csak a januári brazíliai krízisre gondolni. Paradox módon nem kedveztek az utóbbi hónapok sem a kosarazó kedv felélénkülésének, hiszen a forintkereskedés végig a sáv erősebbik szélén folyt, amit a befektetők túl kockázatosnak ítéltek meg a pozíció nyitására. A koszovói konfliktus rendeződése és a magyar makrogazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulásától való félelem csökkenése az elkövetkező hónapokra is erős forintpozíciót eredményezhet, ami viszont továbbra is óvatosságra késztetheti a befektetőket deviza-eladási pozíció nyitását illetően – nyilatkozta Ötvös Mihály, az OTP Forex ügyvezető igazgatóhelyettese. Az eddigi tapasztalatok szerint csak a forint gyengülése ösztökéli a legtöbb befektetőt határidősforint-vételre, hiszen ekkor nemcsak a leértékelési ütem és a kamatkülönbözet eltéréséből adódó árfolyam-differenciát nyerik meg a befektetők, de a forint sávon belüli erősödéséből is profitálhatnak. A befektetők óvatossága egyébként az utóbbi időben ott is tetten érhető, hogy inkább kisebb összegekkel nyitnak csak pozíciót, majd a forint gyengülésével fokozatosan újabb pozíciókat létesítenek.
Az elmúlt év tapasztalataiból természetesen a brókercégek is tanultak, egyre fejlettebb kockázatkezelési módszereket vezetnek be. Az alapletét a forint sávon belüli helyzetétől függően változhat – minél erősebb a nemzeti valuta, annál nagyobb letét követelése indokolt. Általánosságban a kötési érték 3-4 százalékát követelik meg a befektetési szolgáltatók.
Az euró-övezet valutáiból csupán a márka és az olasz líra volt bevezetve a BÁT-ra, az utóbbi esetében azonban korábban sem lehetett tényleges forgalomról beszélni. Így az euró csupán a márka szerepét vette át, más valutát nem szorított ki. Ennek ellenére a kosarat adó euró és dollár mellett a többi deviza forgalma még erőteljesebben visszaszorult, azonban az okot inkább a befektetők óvatosabbá válásában, mintsem az euró térnyerésében kell keresni. Korábban a spekulánsok előszeretettel fogadtak a japán jen, a svájci frank és az angol font határidős árfolyamára is, azonban az elmúlt hetekben már alig volt ilyen ügylet. –
