Teljesen kimerül a második félévre a piaci támogatási keret a Magyar Agrárkamara (MAK) aggodalmai szerint, pedig alig akad olyan agrárterület, ahol ne lennének súlyos piaci zavarok. „Egyetlen jó hírt sem tudok mondani az agrárterületről” – így kezdte Csikai Miklós, a kamara elnöke azt a tájékoztatót, amelyen a súlyos válságtüneteket mutató ágazat életben tartásához szükséges forrásokat össze kívánta „seperni” a vészesen kongó agrárkasszában. (A számítás részben saját adatokra, becslésre épít, mert a hivatalos számokat nem bocsátották a köztestület rendelkezésére.) A mintegy 50 milliárd forintos piacra jutási támogatás 2,9 milliárd forint híján már május végére elfogyott. A hátralévő hét hónapra viszont legkevesebb 31 milliárd forintra lesz szükség, s az a kamarai vélemény szerint átcsoportosítások, és kölcsönök igénybevétele révén előteremthető (a lehetséges forrásokról lásd külön anyagunkat).
A kamara vezetése azt is szükségesnek tartja, hogy a földművelésügyi miniszter esetenként három havi lejáratra 30 milliárd forintos kincstári kölcsönt is felvehessen a piaci spekuláció letörésére, kényszerű és azonnali intervenciós beavatkozásokra.
A mezőgazdasági beruházási támogatások 31,8 milliárd forintos keretéből ugyan az első öt hónapban csak mintegy 18 milliárd forintot költött el a tárca, de az 1998-ról áthúzódó kötelezettségek miatt az átcsoportosítások után is mindössze 8,5 milliárd forint maradt a további hét hónapra. A MAK fájlalja, hogy az építési támogatások teljes leállítása és a gépvásárlási támogatások május 5-i felfüggesztése súlyos károkat okoz a fejlesztésben. Ezért azt javasolja, hogy az agrártárca 6 milliárd forint erejéig indítsa újra a gépi beruházások és 2,5 milliárd forintig az újonnan induló szövetkezetek támogatását. –
