“A napi munkát nem zavarja az árutőzsdén a múlt heti puccs után kialakult helyzet, amelynek következtében illegitimmé vált a szervezet irányítása” – mondta el a Figyelőnek Keresztesi Szergej, aki immár csak mint a piac egyik legjelentősebb szereplője, a Hungarograin vezetőjeként nyilatkozott, miután a múlt heti közgyűlésen lemondott tőzsdeelnöki tisztségéről. A Budapesti Árutőzsdét (BÁT) alapítása óta irányító Keresztesi mellett távozott a tőzsdetanácsból Wolf László alelnök, továbbá a felügyelőbizottság elnöke, Vizéli László is. Döntésüket egy bizalmatlansági indítvány motiválta, a közgyűlésen jelen lévő tagok egy csoportja ugyanis nem értett egyet a BÁT vezetése által előterjesztett javaslattal, miszerint az idei forgalomcsökkenés okozta 60 millió forintos várható bevételkiesést a jelenleg 350 millió forintra rúgó tartalékokból pótolják.
A BÁT tavalyi 1500 milliárd forintos forgalma után, az idei első negyedévben mindössze 136 milliárd forintot regisztráltak, ebben döntő szerepe volt a devizakereskedelem jelentős hanyatlásának: a jelenlegi nyitott kötésállomány a tizede a múlt év hasonló időszakáénak. Ennek nyomán a tőzsdéhez befolyó jutalékokban ma gyakorlatilag egyenlő súlyt képvisel a deviza- és a gabonakereskedelem. A gabonaszekció forgalma egyébként csaknem 40 százalékkal haladta meg áprilisig a tavalyi első negyedéves teljesítményt – tudtuk meg a BÁT-on, ahol a brókerek között általános a vélemény, hogy nyárra ismét felfutás várható.
Visszatérve a közgyűlési eseményekhez, a vezetés áthidaló tervét a szavazók kis többséggel elvetették, majd a rendezvényről kiszivárgott hírek szerint a piacon jelentéktelen súlyt képviselő hússzekcióban érdekelt tagok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amelyet kizárólag a kisebb vállalkozások támogattak. Az ügy hátteréről Keresztesi Szergejtől megtudtuk: ez a kör a Keler árutőzsdei tulajdonban lévő részvénypakettjének eladását szerette volna elérni, és a bevételt felosztani a tagok között. A 25 százalékot képviselő Keler-csomag értékét az érintettek mintegy 6 milliárd forintra taksálják, ám ezt az összeget a papírok korlátozott forgalomképessége miatt – a másik két tulajdonosnak, a jegybanknak és a Budapesti Értéktőzsdének (BÉT) elővásárlási joga van – sokan megkérdőjelezik. Annyi mindenesetre tény, hogy a Keler-részvények jelentik a BÁT vagyonának mintegy 90 százalékát, így az esetleges eladásból származó bevétel szétosztása egyet jelentene az árutőzsde feloszlatásával.
A közgyűlés folytatásában az események egyébként arra utalnak, hogy a meccs koránt sincs lefutva, miután az egyenkénti szavazáskor senkit nem hívtak vissza tisztségéből, sőt a piacon már az önként távozottak visszaválogatásának lehetőségét latolgatják.
Információink szerint május 28-án, egy amúgy az eseményektől függetlenül megrendezendő pénzügyi fórumon, amelyen a tagság mellett jelen lesznek a Pénzügyminisztérium és a BÉT képviselői is, egyeztetni fogják a jövővel kapcsolatos véleményeket, és felállítják a jelölőbizottságot, amelynek egy hónapja lesz arra, hogy javaslatokat gyűjtsön a tisztségviselők személyére. Várhatóan ezután, még nem eldöntött időpontra összehívják a rendkívüli közgyűlést; ezen megválasztják az új vezetést, amelynek feladata lesz a stratégia kidolgozása. A folyamat valamikor szeptemberben, egy újabb közgyűlésen zárulhat le; itt kell majd megszavazniuk az érintetteknek az eléjük tárt terveket. –
Újra ringbe száll?
