BŐKEZŰ KIFIZETÉS. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően főként az áramszolgáltatók tartoznak ide, amelyek szinte a teljes adózott nyereséget kiosztják. A Titász és az Émász maradt adós ezzel, azok is csak a törvényi előírások miatt. Nem fizethet osztalékot ugyanis az a társaság, melynek a saját tőkéje kisebb a jegyzettnél. Az Elmű az idén fizet először; a korábbi veszteségek miatt az 1997-es nyereséges esztendő után tavaly visszaforgatták az eredményt az elmaradt beruházások pótlására. Az áramszolgáltatók magas osztalékfizetési hajlandósága szakértők szerint a hitelpiac számukra kedvező megváltozásából is adódik, hiszen e nemzetközi viszonylatban túltőkésítettnek számító – azaz magas sajáttőke-aránnyal dolgozó – társaságok immár kedvező feltételekkel tudnak kölcsönökhöz jutni.
ÁLLANDÓ NÖVELÉS. Jó néhány vezető tőzsdei cég, például a Mol, a Matáv és az OTP, az osztalékszint állandó növekedését célozta meg.
STABIL HÁNYAD. Több társaság – így a Prímagáz, a Human és a Richter – viszonylag állandó osztalékkifizetési hányadban gondolkodik, azonban ez az osztalék összegét igen változékonnyá teszi, amit az amerikai befektetők például kedvezőtlenül fogadnának.
AZONOS ÖSSZEG. Az Egis három éve 80 forintot fizet papírjaira. Hasonlóan állandó nagyságú osztalékot kaptak a Csopak és a Brau elsőbbségi részvényesei is. A TVK-nál a korábbi években megszokott, szintén 80 forint helyett az idei viharos közgyűlésen lezajlott hatalomátvétel nyomán emelkedett a javasolt összeg háromszorosára, 240 forintra az osztalék.
NEMFIZETÉS. Itt a veszteségeseken kívül akadnak nagyobb beruházásokat és átszervezéseket megvalósítóak, továbbá különösen nagy növekedési potenciállal rendelkező társaságok is; az utóbbira példaként a Synergon említhető. Az átszervezők közé sorolható a BÁV, ahol e folyamatok költségei ezt az évet terhelik.
