Csak az illetékes kereskedelmi és iparkamara által bejegyzett értékesítő köthet szerződést, és feltétel a típusszerződések jóváhagyása is – áll az ingatlan időben megosztott használati jogáról szóló, május elsején hatályba lépett 20/1999. számú kormányrendeletben. Az Európai Unió (EU) jogszabályainak szellemében megalkotott rendelet kötelezővé teszi, hogy az eladandó ingatlanokról szóló tájékoztatók, az előszerződések és szerződések a vásárló számára magyar, vagy ha az illető valamelyik EU-tagállam állampolgára, a lakhelye szerinti állam hivatalos nyelvén rendelkezésre álljanak.
A rendelet szabályozza a használati jog tartalmát, pontos teljesítését és előírja a figyelmeztetést abban az esetben, ha a szerződés alapján a fogyasztó nem szerez az ingatlanon tulajdonjogot, vagy dologi használati jogot. A szerződésnek tájékoztatnia kell az elállásról szóló jogról és annak feltételeiről. Így a szerződéstől vagy előszerződéstől a vevő indoklás nélkül elállhat a kézhezvételétől számított 15 napon belül. Ha nem az előírt nyelven fogalmazták meg annak szövegét, akkor az elállási határidő 30 nap. Vita esetén az értékesítőt terheli a bizonyítás. A rendelet kimondja, hogy elállás esetén az ingatlan használatáért, szolgáltatásokért díjazás nem számítható fel. Az átvett értékesítési összeget elállás esetén késedelmi kamattal együtt vissza kell fizetni. Az éves díj és a költségek csak a szerződésben meghatározott mértékben emelhetők, erről a fogyasztót indoklással együtt írásban értesíteni kell.
Magyarországon jelenleg több mint 20 ilyen profilú cég működik. „A Gazdasági Versenyhivatal 1996 és 1998 között három eljárást folytatott le timeshare-cégek ellen, s mindhárom ügyben elmarasztaló határozatot hozott” – tudtuk meg Kanizsai Nagy Andrásnétól, a hivatal kereskedelmi irodájának vezetőjétől. Az eljáró versenytanács úgy ítélte meg, hogy mindegyik esetben megtévesztették a fogyasztókat azáltal, hogy – 100-300 ezer forintos – fiktív árkedvezményt adtak. A hatóság azonban azoknak a panaszoknak nem adott helyt, amelyek azt kifogásolták, hogy a cégek kikötötték: a szerződés aláírásáról azonnal dönteni kell, miközben az érdeklődőknek nem is hagytak időt a szöveg elolvasására, s az ígért kölcsönből sem lett semmi. Indoklása szerint mindenki csak a saját felelősségére teheti meg, hogy egy szerződést anélkül lát el kézjegyével, hogy ismerné a benne foglaltakat. A szöveg többi része pedig megfelelt a valóságnak. A versenyhivatal így a három cégre összesen mintegy 2 millió forint bírságot szabott ki.
