Megmozdult az ingatlanpiac Magyarországon. A múlt év második felében elszabadultak az árak, és a jobb minőségű lakások 30-50 százalékkal voltak drágábbak, mint fél évvel azelőtt. Sőt, egyes helyeken már kétszer annyit is elkérnek egy-egy ingatlanért, mint néhány hónappal korábban. Szalay András, a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének főtitkára szerint a tőzsde hullámzó teljesítménye miatt nagy összegű készpénz van a magánszemélyeknél, s mivel azt bankba tenni nem akarják, inkább ingatlanba fektetik.
A közelgő uniós csatlakozás iránti várakozások is erősítik a folyamatot, ugyanis a szakértők szerint komoly árnövekedés várható az ingatlanpiac valamennyi szegmensében. Ez egyébként – fejtette ki Szalay András – valószínűleg a spekulációt is magával hozza. Más tekintetben is átalakulóban van a piac, nemcsak azért, mert egyre több külföldi építő vállalat van jelen, hanem azért is, mert változnak a vásárlói szokások, és egyre több külföldi vesz lakást, nyaralót.
Évekkel ezelőtt egyértelmű volt, hogy egyrészt a nagyon kicsi, másrészt a luxuskivitelű lakások voltak a legkelendőbbek a belföldi vásárlók körében. Mostanában viszont már az 50-60 négyzetméteres, azaz másfél, kétszobás ingatlanok is az árlista tetején vannak: a jobb helyeken levő kisebb ingatlanok négyzetméterára jóval magasabb, mint az ugyanott levő nagyobbaké. Ez is okozhatja azt, hogy eltolódik a kereslet. Szintén új jelenség: a megkezdődött rehabilitációs programok miatt olyan, korábban “alvó” területeken is felébredt a piac, mint például a főváros VI., VII. vagy IX. kerülete. Mint Szalay András elmondta, a legutóbbi felmérések kimutatták: az állam vagy az önkormányzat minden felújításokba fektetett 1 forintja mellé rögtön 3 forint vállalkozói pénz jelenik meg. Erre példa a Nagymező utca, ahol a színházi felújítás nyomán a lakások is kelendőbbek lettek, hiszen a környék arculata pozitívan változott.
Óriási a kereslet, amit egyelőre jól elbír a kínálati piac. A belvárosi kerületek közül az V., a VI., a VII., és – nyilván az ottani viszonylag alacsony árak miatt – a VIII. kerületben cserél gazdát a legtöbb lakás. Elképzelhető azonban az is, hogy a Józsefvárosban a tömbrehabilitációk jótékony hatásában bíznak a befektetők. Lakást venni most mindenképpen jó invesztíciónak tűnik: egyetlen esztendő alatt átlagosan 10-14 százalékkal nő az értéke, s egyéb bevételi forrásként is szolgálhat.
A négyzetméteráraknál a 100 ezer forint tekinthető választóvonalnak a jó és a rossz lakások között. A fajlagos árak e küszöbérték körül sűrűsödnek, ám a felső határ a csillagos ég. Sokan spekulálnak arra, hogy később beépítik a tetőteret, vagy olyan lakást szereznek meg, ahol a szomszédban üresedés várható és azt később megvásárolhatják.
