NÖVEKEDÉS. A gazdasági kutatóintézetek az idei évre 3,5 és 4,5 százalék közé várják prognózisaikban a GDP növekedését. Szóbeli kiegészítéseikben azonban inkább a tartomány alját valószínűsítik, illetőleg a kormány beavatkozásától teszik függővé a nagyobb dinamikájú bővülést. A legoptimistább intézet, az Ecostat azzal magyarázza a viszonylag magas 1999-es értéket, hogy elemzői szerint a makrogazdasági környezet változása csak jövőre érezteti hatását a GDP alakulásában. Ezt a változást a Budapest Bank (BB) elemzői úgy fogalmazták meg, hogy a növekedés lassulása mellett nő a külső egyensúlytalanság.
MONETÁRIS POLITIKA. A BB szerint a monetáris politika középpontjába a külső egyensúlyhiány kezelése kerül. Sem a bank, sem pedig az Ecostat elemzői nem tartják időszerűnek a csúszóleértékelés megszüntetését, sőt a jelenleg plusz-mínusz 2,5 százalékos sáv kiszélesítése sem indokolt. Problémaként merül fel, hogy a hiány finanszírozásának érdekében a porfólióbefektetések ösztönzése a monetáris politika céljai között szerepel, ez pedig tartósan magas reálkamatot jelent.
IKERDEFICIT. Az államháztartási hiány és a folyó fizetési mérleg deficitje közötti összefüggést gyakran emlegetik, főképp külföldi befektetési bankok. A hazai gazdasági kutatóintézetek – élükön a Kopint-Datorggal – nem látnak kölcsönhatást a két hiány alakulása között, sőt egyenesen óvnak attól, hogy a folyómérleget a költségvetés kiadásainak lefaragásával igyekezzenek orvosolni. “Attól nem lesz jobb a magyar vállalatok exportképessége, hogy kevesebbet költ az állam oktatásra.”
INFLÁCIÓ. A tavalyi az infláció elleni küzdelem legsikeresebb éve volt. Az idén további csökkenést várnak a gazdaságkutatók. Bár írásos anyagaikban széles sávban húzták meg a lehetséges – éves átlagos – szintet, de szóban már 10 százalék alatti az általános várakozás. Mindazonáltal a kutatók azt valószínűsítik, hogy törés következik be az infláció elleni harcban. A BB elemzése figyelmeztet: bár az éves átlagos szintben az idén is közel 5 százalékpontos lesz a csökkenés, a decemberi 12 havi változás csak kismértékű lesz; e rátát 10 százalék körülire várja a banki kutatócsoport.
