Korábban szokatlan határozottsággal próbált rendet teremteni a tavaly hatalomra került kormányzat a társadalombiztosítás háza táján: lényegében egy tollvonással megszüntette a tb-alapokat felügyelő önkormányzatokat, majd mielőtt még felocsúdhatott volna az ámulatba esett apparátus, egy-két jogszabály módosítását követően már az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szervezetében találták magukat a járulékigazgatóságok. Így ez év január elsejétől a járulékbeszedés, -nyilvántartás és -ellenőrzés – egyébként nem túl hálás – feladata az adóhivatal járulékigazgatóságainak lett a hatásköre.
Az APEH viszont tiszta lappal szeretne indítani; ennek kapcsán mintegy 1,8 millió folyószámlaegyenleget kell rendbe tenniük. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyik vezetője is elismerte, hogy az egyenlegek négyötöde valószínűleg hibás, ám, hogy konkrétan melyek, azt nem tudni, ezért van minden esetben szükség az egyeztetésre. Mint Varga Árpád, az APEH szakmai elnökhelyettese kérdésünkre elmondta: a múlttal kapcsolatos utolsó bevallások január 10-ig érkeztek meg a járulékigazgatóságokra, amelyeknek a feldolgozását mostanra fejezte be – még a régi számítástechnikai rendszerben – az apparátus. Ez a rendszer tehát lényegében e hónap végére rögzíti, hogy 1998. december 31-ig a járulékfizetőknek milyen egyenleget tartanak nyilván. Ezzel a leegyeztetett egyenleggel akarja az adóhatóság lezárni a múltat, hogy az új folyószámlára már csak a rendezett ez évi nyitóegyenleg, illetve azt követően havonta folyamatosan az idei kötelezettségek kerüljenek fel.
A feladatot igen megnehezíti, hogy a járulékok esetében – ellentétben az adóval – rendkívül bonyolult módon kell a nyitóegyenleget kiszámolni. A tb-nél a törvény miatt 13 féle jogcímen kell a nyitóegyenleget “feltenni” egy járulékfizető számlájára. Ezen jogcímeknek lényegében csak a két tb-alap közötti forrásmegosztás kiszámításánál van jelentősége, nem pedig abból a szempontból, hogy nyugdíj vagy táppénz jár-e valakinek, s ha igen, akkor mennyi. (A tb-alapokról szóló törvény rögzíti, hogy minden egyes jogcímen befolyó összegből hány százalék illeti meg a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási alapot.)
Az APEH elnökhelyettese reméli, hogy jövőre e túlbonyolított rendszer jelentős mértékben egyszerűsíthető lesz, már csak azért is, mert végső soron – forráshiány esetén – mindkét alapot kiegészítheti a pénzügyi tárca.
Villámgyors áttérésre nincs remény, az idén még mindenképpen marad ez a túlbonyolított, bürokratizált tb-rendszer, a folyószámlákat tehát ilyen körülmények között kell leegyeztetni. Az adóhatóság számára azonban fontos lenne, hogy a feladattal még az idén végezzenek. Már csak azért is – hangsúlyozza Varga Árpád -, mert egyelőre nem tudják, milyen nehézségeket okoz majd a 2000. év, hogyan érinti majd a tb egyébként is fejlesztésre szoruló számítástechnikai rendszerét.
Az APEH járulékigazgatóságai egyébként most április elején kezdik meg tömegesen a folyószámlák egyeztetését. Számításaik szerint 968 ezer számla már nem aktív, vagyis az érintett nem folytatja tevékenységét – azonban az egyeztetést ezeknél is el kell végezni. A megszűnteknél elvileg – a tb-statisztikák szerint – 70 százalék a nulla egyenlegesek aránya, 18 százalék pedig a hátralékosoké. A ma is működő, tevékenykedő járulékfizetők folyószámláinak számát 881 ezerre becsüli az adóhatóság, e körben közel 50 százalék (403 ezer) a hátralékosok aránya. De a működőknél is szükség van a nullás egyenlegűek és a túlfizetésűek egyenlegének ellenőrzésére is, mivel semmi nem biztos, vagyis gyakorlatilag minden folyószámlát meg kell vizsgálni. “Ezt a munkát a mai törvényi feltételek között csaknem lehetetlen még az idén elvégezni” – hangsúlyozta az elnökhelyettes. Amennyire lehet, igyekeznek leegyszerűsíteni a feladatot; ezért a kormányzatnál olyan törvényjavaslat megalkotását kezdeményezték, amely nagyban segítene a helyzetükön, ráadásul a járulékfizetők számára is előnyös.
Az új törvény egyik fő eleme az lenne, hogy a folyószámla-egyeztetés után a 10 ezer forint alatti kötelezettségek megfizetése alól mentesülnének az érintettek. Tehát, ezen folyószámlák esetében is elvégeznék az APEH járulékigazgatóságai az egyeztetést, ám ha kiderülne, hogy a járuléktartozás ezen értékhatár alatt van, akkor annak behajtásával már nem kellene az apparátusnak foglalkozni – e tételeket leírnák. Mindez nem érintené viszont a tb-vel kapcsolatos egyéb jogviszonyokat, tehát a szolgálati időnél például beszámítanák az elengedett összegeket is. A 10 ezer alatti kötelezettségek törlése azért is kedvező lenne, mert az azok behajtásához szükséges erőfeszítések az esetek többségében ennél jóval többe kerülnének. “Az államkassza tehát mindenképpen jól járna egy ilyen szabállyal” – véli az elnökhelyettes. Állítását számítások is alátámasztják, amelyeket arról készítettek, hogy végül is hány járulékfizetőt érint, illetve milyen bevételelmaradást okozhat ez elméletben a büdzsének. A ma is aktív mintegy 403 ezer hátralékos járulékfizetőből az adóhatóság becslései szerint 150-160 ezer azok száma, akiknek kötelezettsége – a járulék és a pótlék együtt – 10 ezer forint alatt van. Csak a járulékra vonatkoztatva a szabályt, természetesen valamivel több, körülbelül 200 ezer lehet az érintettek száma. Ha ezek mindegyikénél a maximális összeg, vagyis 10 ezer forint a hátralék, akkor is a 200 ezer járulékfizetőnél legfeljebb 2 milliárd forint elengedéséről lehet szó.
A nem működő vállalkozásoknál még nagyobb lenne a jelentősége egy ilyen, “tízezres” szabálynak, az tudniillik, hogy ezeket igen nehéz felkutatni. Esetükben még a 200 ezret is meghaladná az érintettek száma, az ily módon esetlegesen elengedett összeg pedig maximum 2-3 milliárd forint lehetne. Varga Árpád szerint a “tízezres” szabállyal tehát maximum 4-5 milliárd forint követelést kellene a tb-nek leírnia, ami az annak behajtásához szükséges költségekhez, s pláne a 270 milliárd forintos teljes tb-kinnlevőséghez képest elenyésző összeg. Ugyanakkor az 1,8 millió folyószámla több mint negyedével kapcsolatban lényegesen leegyszerűsödne a helyzetük.
Sokat segítene a járulékigazgatóságokon – s nem utolsósorban a tb- bevételeit is még az idén jelentősen növelné – az új törvénynek egy másik fontos rendelkezése is. E szerint ha a járulékfizető vállalja, hogy a folyószámla-egyeztetést követő 30 napon belül befizeti a tőketartozását, akkor a pótlékát teljes egészében elengedik. A működő vállalkozások ma 132 milliárd forinttal tartoznak, amelyből 41 milliárd a pótlék, s 91 milliárd a be nem fizetett járulék. Az APEH vezetői úgy kalkulálnak, hogy egy ilyen meghirdetett kedvezmény esetén a járuléktartozásnak a felét megfizetnék: vagyis még az idén 40 milliárd forint biztos bevétele lenne a büdzsének, miközben maximum 20 milliárd forintot kényszerülne leírni. Az elnökhelyettes ugyan elismeri, hogy sokszor nem jó – lásd a sportszervezetek ügyét -, ha méltányosságot gyakorolnak, mert az esetleg a későbbi fizetést veszélyeztetheti, azonban annak érdekében, hogy rendet tegyenek a tb-folyószámlák háza táján, mindenképpen szükség lenne a törvényre. S bár a jelenlegi adózás rendjéről szóló törvény is lehetőséget ad az adóhatóságnak arra, hogy ha valamely vállalkozás megfizeti a tőketartozását, akkor annak pótlékát – részben vagy egészben – méltányosságból elengedje, ez mégsem azt jelenti, hogy a tőke megfizetése esetén a pótlék törlése automatikus. Vagyis ilyenkor egy bonyolult eljárást kell az adóhatóságnak elvégezni: adatokat kell bekérni, ellenőrizni kell, hogy fennállnak-e a méltányosságra lehetőséget adó körülmények, határozatot kell hozni, s azt részletesen meg kell indokolni. “Ez több százezer folyószámla esetében óriási munka” – emlékeztet Varga Árpád, aki szerint egyébként új törvény nélkül, a jelenlegi törvények módosításával sem lehetne az általuk kitűzött célt elérni.
Új idevágó törvény kidolgozását, s az Országgyűléshez való benyújtását azonban – a Figyelő információi szerint – nem igazán támogatta a Pénzügyminisztérium. A pénzügyi tárca inkább a jelenlegi törvényi feltételek közötti késedelmipótlék-elengedést szorgalmazta. Rövidesen kiderül egyébként, hogy még áprilisban a parlament elé kerül-e a tb-folyószámlák egyenlegének rendezésével kapcsolatos javaslat annak érdekében, hogy még az első félévben el tudják fogadni a törvényhozók.
