Gazdaság

KÁBELTÉVÉS KORLÁTOK – Kiszorítósdi

A koncessziós telefontársaságok formális engedélykéréssel megkezdhetik kábeltelevíziós szolgáltatásukat, míg a kábeltévések fordítva nem tehetik meg ugyanezt, nem nyújthatnak távközlési szolgáltatást. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) javaslatot tett arra, hogy átmenetileg korlátozzák a telefonos cégek kábeltévés tevékenységét. Ez a hírközlési tárca szerint ellenérzéseket váltana ki a befektetőkből.

Zavaros helyzet alakult ki mára a kábeltéivés piacon. Gombamód szaporodnak a tőkehiányos kis társaságok, miközben a nagyok – mint például a United Pan-Europe Communication (UPC) – tarolnak, diktálják az árakat. De nem is igazán velük, a műszakilag felkészülni képesekkel van a baj, hiszen ezek tulajdonképpen az infrastruktúra kialakításának költségeit igyekeznek mielőbb visszacsipegetni a fogyasztóktól. “A verseny szempontjából a helyi koncessziós távközlési társaságok és főként az országos koncessziós Matáv terjeszkedése kifogásolható” – véli Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese. Szerinte a távközlési piac megnyitásáig a kormánynak pozitív diszkriminációt kellene alkalmaznia a távközlési hálózattal nem rendelkező szolgáltatók javára. A versenyhivatali álláspont e kérdésben ugyanis az, hogy a közcélú távbeszélő hálózattal rendelkezők más piacra lépőknél kisebb befektetéssel azonnal képesek a kábeltévés szolgáltatásra, s ezzel a kis kiadással nagyon gyorsan és túlságosan is nagy piaci szeletet tudnak kihasítani maguknak. E folyamat a kisebbeknek, sőt jószerivel a nagyobbaknak is megnehezíti a helyzetét annyiban, hogy a távközlési piac megnyitásakor hang- és adatátviteli szolgáltatásokkal, illetve az abból származó bevételekkel kompenzálják magukat. Tudniillik mire a kábeltévések beszállhatnának a partiba, a nyerő lapok már mind a telefonos társaságok asztalán heverhetnek.

E kiszorító hatás elkerülésére a fejlett (és a múlt év elején liberalizált) nyugat-európai távközlési piacon többféle módszert alkalmaztak. Az Egyesült Királyságban már a nyolcvanas évek derekán arra kötelezték a nemzeti szolgáltatót, a British Telecomot, hogy külön céget alapítson erre az üzletágra, illetve korlátozták mozgásterét a kábeltelevíziós piacon. Hollandiában a liberalizáció előtti évben a az ottani országos szolgáltatónak, a KPN-nek el kellett adnia kábeltévés társaságának 80 százalékos részvénycsomagját. Hasonló kezdeményezés történt Németországban is, de ott viszont már a teljes piacnyitás után voltak, ezért kompromisszum született: a Deutsche Telekom (DT) kénytelen lesz megválni kábeltelevíziós üzletágától. A versenyhivatal szakértői nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a Matávnál is alkalmazhatók a nyugat-európaiakhoz hasonló megoldások.n

Ajánlott videó

Olvasói sztorik