Az 1997. második félévi, a MATESZ által auditált és a tavalyi utolsó negyedéves gyorsjelentésekben szereplő adatok alapján a megyei napilapok többségének példányszáma nem változott érdemben. Kivételt gyakorlatilag csak a Funk Verlag und Druckerei három északkelet-magyarországi lapja jelent, amelyek terjesztett példányszáma igen erőteljesen, 10-28 százalék közötti mértékben ugrott meg. A növekedés ezekben az esetekben alapvetően az értékesített példányszámok felfutásának köszönhető; az Észak-Magyarország értékesített példányszáma 23 százalékkal bővült a negyedik negyedévben az első féléves adatokhoz viszonyítva, míg a Kelet-Magyarországé 20 százalékkal. Ezeken kívül csak a kecskeméti Petőfi Népe érdemel említést, amelynek 5 százalékkal esett a példányszáma.
A megyei napilapokból összességében 800 ezer darab körüli fogy, ez a szám egyébként gyakorlatilag a kétszerese az országos (és nem bulvárjellegű) lapok hasonló mutatójának. A piaci részarányt tekintve (csak a megyei napilapok piacán) az Axel Springer (9 megyei napilappal) a torta 38 százalékát birtokolja, a WAZ (Westdeutsche Allgeimeine Zeitung) öt dunántúli lapja 30, míg a Funk Verlag három észak-magyarországi kiadványa 20 százalék körüli részesedést biztosít.
Az országos politikai napilapok közül a Népszabadság példányszáma egy év alatt gyakorlatilag nem változott, míg a Magyar Hírlapé enyhén csökkent (mínusz 4 százalék). A helyzetet azonban jól jellemzi, hogy a Magyar Hírlapot a terjesztett példányszám alapján ma már tíz megyei napilap is megelőzi. A Magyar Nemzet egyébként most első ízben tette közzé gyorsjelentését, míg a Népszava és a Napi Magyarország – hűen eddigi gyakorlatukhoz – most sem.
A bulvárlapok piacát drasztikus változások jellemezték: a Blikk látványosan, 43 százalékkal növelte példányszámát, míg a Mai Napé csak minimálisan nőtt az utóbbi egy évben, miközbn a Kurír megszűnt.
