Havonta legalább egyszer az emberek egyötöde jár bevásárlóközpontba; 23 százalék ennél ritkábban teszi ezt, 57 százalék pedig még soha nem volt ilyen helyen – derül ki a Figyelő megbízásából a Procensus Piac- és Közvéleménykutató Intézet által készített reprezentatív felmérésből. Akik járnak, azoknak csaknem négyötöde betér egy vagy több üzletbe (a vásárlást elsődleges célként a látogatók háromnegyede jelölte meg). Egyötöd az éttermeket, 31 százalék pedig a mozikat (is) látogatja. A játéktermek 7 százalékot vonzanak, míg 15 százalék számára ez egy olyan terep, ahol találkozni lehet az ismerősökkel.
A megkérdezettek bő egyharmadának a lakóhelyén, illetve annak legfeljebb 25 kilométeres körzetében található klasszikus értelemben vett nagy bevásárlóközpont. A “kirekesztettek” kétharmada örömmel venné, ha épülne ilyen központ a közelében. Azok közül, akiknek nincs a lakóhelyén, 36 százalék legfeljebb 20 kilométert, 16 százalék 21-50 kilométert, 8 százalék pedig akár ennél is többet kész megtenni azért, hogy eljusson egy bevásárlóközpontba (az átlag 27 kilométer), a többiek viszont inkább lemondanak erről.
Azok közül, akik voltak már bevásárlócentrumban, 63 százalék legalább egyszer vett már élelmiszert, 47 százalék pedig ruhaneműt. A ténylegesen vásárolt termékek, illetve szolgáltatások közül az ajándékok, a műszaki cikkek és a cipők a 34-37 százalékos sávba kerültek, míg a könnyűzenei hanghordozók 25 százalékot kaptak. Papír-írószert és játékot egyaránt 17 százalék vásárolt, 11 százalék pedig igénybe vett már banki szolgáltatást is.
Az üzletekbe is ellátogatók 35 százaléka elsősorban élelmiszereket szerez be itt. Egyötöd ruházkodási cikkekre vadászik, míg 17 százalék értékesebb fogyasztási cikkekért megy be. Főként kulturális javakhoz 9 százalék jut ezeken a helyeken hozzá, az olcsóbb háztartási készülékek pedig 5 százalékot vonzanak. (A fentiek is jelzik, ami egy másik kérdés alapján derült ki: az üzletekbe is járók nagyjából 40-40 százaléka rendszeresen, illetve legalább néha vásárol élelmiszert is.)
A felnőtt lakosságot reprezentáló félezres minta – a Figyelő 500 – 40 százaléka elégedett azzal, hogy a szóban forgó központok száma gyarapszik; 54 százalékot nem érint a dolog, s mindössze 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy zavarja a jelenség. Megjegyzendő azonban, hogy akiknél a lakóhelyen van ilyen komplexum, azoknál az elégedettek aránya “csak” 34 százalékos, miközben az ellenérzéseiket hangoztatók 13 százalékot képviselnek.
A február végi megkérdezés szerint az emberek 45 százalékának pozitív, 44 százalékának semleges az általános megítélése a bevásárlóközpontokról; a negatívan vélekedők súlya 11 százalék. Akiknek a lakóhelyén is van ilyen, ott a negatívak aránya egyötödös, de a pozitívan gondolkodóké itt is 44 százalékot tesz ki. A 25 kilométeres körzetben lakóknál 19 százalék, míg a távolabb élőknél 6 százalék a rosszallók aránya (ez utóbbi csoportnál a legmagasabb, 48 százalékos a pozitívak súlya).
Akiknek az általános véleménye pozitív a bevásárlóközpontokról, azok 57 százaléka szerint ezek legfőbb erénye, hogy mindent egy helyen meg lehet találni. További 15 százalék a nagy választékot, 14 százalék pedig az alacsonynak tartott árakat értékeli leginkább. Figyelemre méltó, hogy 9 százalék mindenekelőtt az ottani szórakozási lehetőségeket tartja fontosnak.
A negatívan gondolkodók 60 százaléka azt rója fel, hogy ezen centrumok megfojtják a kis üzleteket; 8-9 százalék az okozott közlekedési problémákat, illetve a városfejlődésre gyakorolt káros hatást sérelmezi, míg 4 százalék azt tarja a legfőbb hátrányuknak, hogy közvetve növelik a környezetszennyezést.
A felnőtt lakosság 70 százalékának nem változtak meg a vásárlási szokásai a bevásárlóközpontok magyarországi megjelenésével. A lakóhelyükben is érintettek felénél viszont már módosult ez a szokásrend – 9 százaléknál jelentősen, további 17 százaléknál pedig köze-pesen.
Az emberek 29 százaléka az idei első két hónapban már volt bevásárlóközpontban, méghozzá átlag 4 alkalommal (az e körbe tartozók egynegyede maximum egyszer, 17 százaléka viszont legalább hatszor tett már így). Az idei megfordulók összesen fejenként 16 ezer forintot költöttek el, az esetleges utazási költséget nem számítva. Negyvennégy százalékuk megúszta 5 ezer forint alatt; további egyötöd 50-10 ezret költött, s hasonló arányt képviselnek a 20 ezer felettiek is.
