A vállalatok adóztatásában az adókulcsok évek óta tartó csökkenésének világszerte megfigyelhető trendje nyilvánvalóan tovább folytatódik. A lefelé mutató irányzat mindenekelőtt a globalizálódás következményének betudható nemzetközi adóversennyel magyarázható, amit az is gerjeszt, hogy egyre könnyebb a vállalati tevékenységeket viszonylag kedvezőbb pénzügyi keretfeltételekkel bíró országokba áthelyezni. Az OECD-térségben az átlagos társasági adókulcs (országonként a legmagasabb rátákat figyelembe véve) az év eleje óta 34,8 százalék, s ezzel 1996 óta mintegy 3 százalékpontot ment vissza (az egyes országok kulcsairól lásd a táblázatot).
Az Európai Unió (EU) tizenegy tagállamában a közös valuta év eleji bevezetésével a társasági adóverseny még hangsúlyosabb lehet. A legmagasabban adóztató EU-országok – Németország, Olaszország, Franciaország – pénzügyminiszterei már “szervezkednek” e számukra nemkívánatos hatás ellen: “káros” adóversenyről beszélnek és a liberalizáció helyett harmonizálást követelnek. A bécsi decemberi EU-csúcstalálkozón keresztülvitték, hogy az Európai Bizottságnak tanulmányt kelljen készíttetnie a vállalati adóztatás problematikájáról.
A társasági adókulcs egyébként az ázsiai-csendes-óceáni térségben (átlagosan 31,7 százalék) és Latin-Amerikában (28,5 százalék) jelentősen alatta marad a fejlett ipari államok szintjének. Az amszterdami KPMG International Tax Centre megítélése szerint itt a jövőben is tudatosan és célzottan alacsonyabb adókulcsokat fognak megállapítani, mint az OECD-térségben, nem titkoltan azzal a céllal, hogy előnyre tegyenek szert a közvetlen beruházások becsalogatásáért vívott küzdelemben.
