Tavaly szeptemberben kezdődött az unió és a tagjelöltek közötti csatlakozási tárgyalások talán legnehezebbje: az agráregyeztetés. A magyar fél számára óriási a tét. A jelenlegi 128 milliárd forint ágazati támogatás mellé évi akár 200-300 milliárd forint többlettámogatás, a honi agrárgazdaság csatlakozás utáni versenyképessége forog kockán. A világgazdasági nehézségek hatására azonban lassulnak a közösségi reformok is, számos ponton nincs még egyetértés a jelenlegi tagok között sem. A viták miatt borulhat az időrend, pedig az Agenda 2000 bevezetésének Cardiffban megállapított menetrendje szerint tavasszal a döntéseket meg kell hozni. Ha március végéig nem kerül pecsét az új agrárrendtartásra, az késleltetheti a közép- és kelet-európai tagok belépését. Még akkor is, ha az egyeztetések során másodpercre pontosan betartják a csatlakozási tárgyalások menetrendjét. A hat jelölt mezőgazdasági átvilágítása a tervek szerint 1999 júliusáig tart. Először a közösségi joganyag csaknem felét kitevő agrárszabályokat tekintik át. A multilaterális egyeztetések mellett javában tart a joganyag kétoldalú egyeztetése is. Már lezárult a növénytermesztés – a gabonafélék, a zöldség- és gyümölcstermelés, a vetőmag-forgalmazás szabályozási, jogi helyzetének – áttekintése, s a múlt hét óta az állattenyésztésen belül a szarvasmarhaszektor tárgyalása is. Hátra van még egyebek között az állategészségügy és az agrárszerkezet egyeztetése.
Magyarország várhatóan a későbbi szakaszban sorra kerülő termelési keretek meghatározásakor derogációt kér a kvóták ügyében, az agrártámogatásokban, ezen belül az ültetvénytámogatásban. Ez utóbbiakat érintő érdemi tárgyalások csak az Agenda 2000 letisztulása után kezdődhetnek.
