A magyar értékpapírpiacon szinte napról napra jelennek meg a különböző technikai megoldások, amelyek kényelmesebb, gyorsabb és ellenőrizhetőbb piaci szereplést biztosítanak a befektetőknek. Folyamatosan bővül a brókercégek által kínált szolgáltatások köre, s gyakran érkeznek hírek új termékek, esetleg modernebb, befektetőbarát nyilvántartási vagy információs rendszerek megjelenéséről. A jogi szabályozás – úgy tűnik – szintén lépést kíván tartani a gyors modernizálódással, hiszen például a magyar jog a névre szóló részvények esetén a fizikailag előállított papírok mellett ismeri a dematerializált értékpapírokat is. Ezek – az 1996. évi CXI. törvény 194. cikkelyében meghatározott kellékek szerint – számítógépes jelként is létrehozhatók és tárolhatók. A tőzsdén forgalmazott papírok döntő többsége még nem ilyen, de számuk várhatóan szaporodni fog.
Ugyanakkor a jogi szabályozás területén több idejétmúlt rendelkezéssel is találkozhatunk. Így például, miközben a részvénykönyvbe való bejegyzés nem feltétele az átruházásnak, egy adott papír értékesítését követően a volt tulajdonos 8 munkanapon belül köteles kijelentkezni a részvénykönyvből, amennyiben abba tulajdonjoga bevezetést nyert. (Márpedig, ha részt kívánt venni a társaság közgyűlésén vagy más részvényesi jogaival akart élni, esetleg az éves osztalékot kívánta felvenni, ahhoz szerepelnie kellett a könyvben.) Aki a kijelentkezést elmulasztja, az kötbérfizetésre kötelezhető. E megkötés általánosan elfogadott gyakorlati feloldásaként a fizetendő kötbér mértékét nulla százalékban állapítják meg. A névre szóló papírok esetén az öröklés, valamint a hatósági árveréseken szerzett tulajdon érvényesítése is problematikus, hiszen az adott társaság igazgatóságának elnöke köteles személyesen aláírásával hitelesíteni a tulajdonszerzést.
