A Duna összeköti a népeket – szól az ismert szlogen. Jóllehet, ez a megállapítás sem mindig állja meg a helyét, a tapasztalat azt mutatja, hogy Magyarországon belül e folyó nemhogy összekötné, de egyenesen szétválasztja az embereket. A gazdasági fejlettség terén is általában a Duna vonalától keletre tapasztalható óriási szintesés. Nem is csoda, hiszen a kék folyó magyarországi szakaszán – a fővárosiakat nem számítva – csak 3 (vagy a tahit is beszámítva legfeljebb 3,5) híd található. Kézenfekvő megoldásnak tűnik tehát a hídépítés. A jelek szerint a szándék is megvan erre, ám a megvalósítás – nem ritkán kicsinyesnek tűnő viták miatt – elhúzódhat.
A Duna folyásának irányában haladva az első helyszínen bizakodó a hangulat: az Esztergom és Párkány közötti egykori, a második világháborúban felrobbantott Mária Valéria-híd újbóli felépítésének előkészítése az új szlovák kormány megalakulása óta felgyorsult. Manninger Jenő, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) politikai államtitkára szerint az objektumot legkésőbb 2001 nyarán átadják a forgalomnak. A 10 millió ecu-t igénylő beruházás felét a Phare-program finanszírozza, a költségek fennmaradó része pedig egyenlő arányban oszlik meg a két ország között.
A tervezett észak-budapesti hidak megvalósítása azonban komoly akadályokba ütközik. Pedig ha nem történik meg az Árpád-híd tehermentesítése, szakértők szerint a Margit-híd egyre sürgetőbbé váló felújításának idején a főváros közlekedése megbénul. A IV. kerületi önkormányzat nemrég testületi határozattal nyilvánította ki, hogy az érintett lakónegyedek védelmében mindent megtesznek az aquincum- újpesti híd létesítésének megakadályozásáért, s csak az M0-ás hidat tartják elfogadhatónak. Tarlós István, III. kerületi polgármester viszont az összekötő vasúti híd melletti beruházás megvalósítását támogatja, ráadásul a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség elutasította a környezetvédelmi engedély kiadását az M0-ás körgyűrű 2-es és 11-es főút közötti szakaszára. Az első fokú hatóság a Duna- Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Szentendrei-sziget élővilágára gyakorolt káros hatások miatt nem járult hozzá a sziget felett áthaladó híd megépítéséhez. Amennyiben – ígéretéhez híven – az Állami Autópálya Kezelő Kht. fellebbez a döntés ellen, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség elé kerül az ügy, s ha másodfokon megerősítik a határozatot, a beruházó csak bírósági úton szerezhet érvényt a tervnek.
A KHVM és a fővárosi önkormányzat januárban tanulmányt készíttetett a két közúti átkelő fontossági sorrendjének megállapítása céljából, s a vizsgálat eredménye szerint az M0-ás hidat kellene először megépíteni. “Ez a híd 2005-ig elkészülhetne, ha bevesszük a tízéves közlekedésfejlesztési programba” – mondja Manninger Jenő. A második híd átadása a szakvélemény szerint legkorábban 2006. körül várható. Ám a jelenlegi bizonytalan helyzetben a fővárosnak a lehető leggyorsabb ütemben elő kell készítenie az aquincum-újpesti híd megépítését.
Nem jobb a helyzet a fővárostól délre sem. Újabban egyre inkább előtérbe kerül a dunaújvárosi forgalmi átkelő kérdése, amelynek létesítését korábban 2035-ig irányozták elő. “Az M6-os sztráda része a VII. számú európai közlekedési folyosónak, s ha megépül a Budapesttől Dunaújvárosig tartó első szakasza, nyilvánvaló, hogy össze kell kötni a Duna másik oldalával” – érvel Horváth István, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója, az M8-Kerekasztal társelnöke. Ráadásul a Dunaújváros térségében megépítendő Duna-híd már szerepel a 2010-ig tartó közlekedésfejlesztési tervben.
Manninger Jenőnek a napokban tett nyilatkozata szerint e projekt 2005 és 2008 között megvalósulhat, jelenleg a Pénzügyminisztériummal folyik az egyeztetés. Dorkuta Lajos országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta, hogy Veszprém, Fejér, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye 63 honatyája már összefogott a terv keresztülvitele érdekében, s most budapesti és Pest megyei társaikat is igyekeznek rávenni a lobbyzásra, hiszen az ő körzeteiknek is érdeke egy délebbre eső híd megépítése.
A szekszárdi hídnak viszont már az engedélyezése is megtörtént. A tervezett útvonal a 6-os és az 51-es utat, továbbá az 51-est az 54-es úttal köti össze. Az utóbbi szakasz befejezése áthúzódhat 2002-re, mert a szükséges területeket még nem vásárolták meg. Ám a kétszer egysávos híd a jelek szerint 2001-re elkészül. “Folyamatban van a tender előkészítése, a pályázatot még az idén kiírjuk” – tájékoztat a közlekedési tárca politikai államtitkára. A korábbi elképzelések szerint koncesszióban épült volna a híd, ám akkor fizetni kellene a használatáért, s a beruházás amúgy sem térülne meg. Ezért a kormány hitelt szeretne felvenni erre a célra, s már történtek is ez irányú tárgyalások, többek között a Kreditanstalt für Wiederaufbau német fejlesztési hitelintézettel.
A közlekedési minisztériumra azonban a rossz állapotban lévő dunaföldvári, illetve bajai híd felújítása is komoly terheket ró. Bajánál hamarosan megkezdődik a mintegy 3 milliárd forintba kerülő rekonstrukció, s még az év vége előtt, de legkésőbb a jövő év elején be is fejeződik. A dunaföldvári – akár 7 milliárd forintot igénylő – felújítással előreláthatóan rá egy évre készülnek majd el.
