KISKERESKEDELMI VILÁGVÁLLALATOK – Globális fűszeres

Hagyományosan úgy tekinitették a kiskereskedelmet, mint az egyik “leginkább helyi” ágazatot. A nemzetköziesítésére irányuló kísérletek nagy része általában kudarcot vallott. Most e téren is fordulat érlelődik. Nem csak az ágazat koncentrációja halad előre, hanem a vezető vállalkozások fokozódó és gyorsuló piaci terjeszkedési hajszája is észlelhető. A Goldman Sachs Investment Research szakértői a globalizálódás világos jeleit látják a kiskereskedelemben is, s ettől jelentős szerkezeti változásokat várnak..

Az ágazat tíz legerősebb vállalatát vizsgálva mindenekelőtt az amerikaiak és a németek erős dominanciája tűnik ki, kiegészítve a franciákkal. Ez a “triumvirátus” uralja a legerősebb fogyasztási piacokat. Az 50 legnagyobb szektorbéli cég csaknem háromnegyede is ebből a három országból kerül ki; ezen belül 60 százalékuk az Egyesült Államokból és Németországból. Mi több, az ágazat 100 legnagyobb társasága között is több mint 50 százalék az amerikaiak és németek aránya. Ennek megfelelően, igen magas a szóban forgó országok forgalmi részesedése is. A világ 100 legnagyobb kiskereskedelmi konszernjének összesített forgalma 1997-ben 1387 milliárd dollárra rúgott, s ebből 1350 milliárd jutott a tíz legnagyobb forgalmú országra. E körből ismét az amerikaiak sajátítják ki a forgalom majdnem felét, a németekkel és franciákkal együtt pedig jó háromnegyedét.

A tapasztalatok aláhúzzák a Goldman Sachs szakértőinek megítélését: az anyaországban erős és konszolidált pozíciót kell fenntartani, mielőtt valaki kilépne a világpiacra. Az ágazat legjelentősebb cégei fontos hazai piacokon uralkodnak; csak ez tesz szabaddá eszközöket, hogy finanszírozni lehessen a költséges és veszteségterhes globalizálási kísérleteket.

A szektor piaci tőkésítettségét tekintve is az amerikaiak vezetnek, ám itt az élenjáró tíz ország listáján már nem a németekkel és franciákkal, hanem a britekkel és a japánokkal kiegészítve. Ez a három ország együtt az ágazat 100 vezető cégének tőzsdei kapitalizációjából 83 százalékkal részesedik, miközben a forgalomnak “csak” 63 százalékát adja. A magyarázat a nem közvetlenül a vásárlóközönségben gyökerező vállalatok szokatlanul nagy száma a kontinentális Európában. Németországban például a Tengelmann, a Rewe, az Edeka, az Aldi és az Otto csomagküldő cég, Franciaországban pedig az Intermaché, a Leclerc és az Auchan sorolható ide.

A Goldman Sachs vizsgálata jelentős különbségeket fedez fel az egyes cégeknél egyrészt a bevétel, másrészt a piaci tőkésítés szerinti rangsorolásánál. Ha az “értékelési mérceként” (a piaci tőkésítés osztva a forgalommal) megnevezett együttható magasabb 1-nél, akkor nyilvánvaló, hogy a forgalom a nyereségesség és más értékelési tényezők kapcsolatában “felértékelődik”. Az elemzők ítélete szerint ennek lényegében három oka lehet. Első helyen áll a piacalakítás képessége, amely a sikeres márkarendszereknél átlagon felüli nyereségességet és a szélsőséges árharcok eredményes túlélését nyújtja. Másodszor, a piac pozitívan értékeli a szolid és megbízható profitnövelő képességet. Végül, az értékes telkek és ingatlanok tulajdona befolyásolja a vállalat értékének becslését és nyereségesélyeit.n

Forrás: Goldman Sachs

Forrás: Goldman Sachs