Tavalyi utolsó ülésén a korimány elfogadta az 1999-es év tavaszi ülésszakának jogalkotási programját, s ennek alapján várhatóan februártól mintegy félszáz új törvény-, illetve törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főosztályvezetője, Becsey Tibor szerint ez a szám jóval kisebb az elmúlt években megszokottnál, hiszen az előző két parlamenti ciklus kormányai évente átlagosan száznál is több törvényjavaslatot nyújtottak be.
A tempó lassulását egyrészt az elmúlt 8 évben végzett hatalmas jogalkotási munka magyarázza, mára megszülettek ugyanis a “nagy törvények” és a szakemberek dolga immár sokszor csupán a “csiszolgatásra” korlátozódik. Másrészt, változott a stratégiai irány; a kormány – a MeH szerepének hangsúlyozottabb érvényesítésével párhuzamosan – ezúttal jobban megrostálta a tárcák kezdeményezéseit.
A kormányt azonban szorítják saját ígéretei is: a választási és a kormányprogramban egyaránt sok olyan elem van, amely törvényalkotás nélkül nem valósítható meg. Ezért a kabinet a kevesebb törvényjavaslat közül is kiemelt 29-et, amelyek a kormányprogram által megalapozott prioritást élveznek. Így például benyújtják ugyan, de nem kérik elfogadását olyan jogszabályoknak, mint a növényvédelemről, a közterület-felügyeletről, a halászatról, a reklámtevékenységről, valamint az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslatok. Becsey Tibor szerint egyébként a Fidesz-MPP és a kisgazdák alkotta koalíció a folyamatos munka érdekében nyújt be több javaslatot annál, mint amennyinek az elfogadását kéri. Mindemellett az idei évre szóló első jogalkotási csomag a MeH szakembere szerint két fontos szempontot, a kormányprogram követelményeit és az Európai Unióhoz (EU) történő majdani csatlakozás megkívánta jogharmonizációs elemeket ötvözi.
A december 17-én elfogadott programot tartalmi szempontból Becsey három nagy részre osztja fel. Az első az úgynevezett gazdasági “blokk”. Ide tartozik az új szerzői jogi törvényjavaslat, amely elsősorban a kalózkodással, a szoftver-, video- és lemezhamisítással szembeni védelmet szolgálja majd. Ugyancsak ebbe a körbe sorolandó a közbeszerzési törvény, amelyet azért módosítanak, mert az EU követelményeivel hosszú távon nem egyeztethetők össze a magyar cégeket megillető kedvezmények. Átszabják a termőföldről szóló törvényt; ettől a szakemberek elsősorban a zsebszerződések rendezését és a földhivatali nyilvántartás körülményeinek javítását várják. Módosítják a bortörvényt (erre is jogharmonizációs szempontok miatt van szükség), továbbá az értékpapírtörvényt oly módon, hogy erősítik a felügyeleti jogköröket és a befektetővédelmet. Koncepcionális változtatásokat hajtanak végre a szerencsejáték törvényben és a felvásárlási rendszert megváltoztató agrárpiaci rendtartásról szóló törvényben. A kabinet új jogszabályt szeretne elfogadtatni a szövetkezeti hitelintézet versenyképességének növelése érdekében, s bevezetik az általános mezőgazdasági összeírást.
Információink szerint leginkább a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM), valamint a Belügyminisztériumnak (BM) sikerült érvényesíteni elképzeléseit. Az igazságügyi, illetve az egészségügyi tárcák például “belátóbbak” voltak az kormányzati célok érvényesülése tekintetében. Az agrártárca erejét közvetett módon bizonyítja, hogy az FVM által ajánlott – és a Figyelő kérdésére módosításra esélyesnek tartott – törvényjavaslatok szinte mindegyikét a gazdasági blokk fontos elemeként említette a MeH főosztályvezetője. Egyedül a halászati törvény olyan, amelyet ugyan programba vettek, ám elfogadását a kormány nem forszírozza.
A Gazdasági Minisztérium (GM) – amúgy is sokkal szerényebb – ajánlási listájából egyet sem emelt ki Becsey a gazdasági blokkban, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosítását pedig csak az esélytelenek között vette fel a kormány. A GM javaslatában szerepelt – ám, úgy tűnik, elvérzett – a gázközművagyon szabályozásának kérdése. Meglepő viszont, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény programba vételét végül nem is javasolta a tárca. Chikán Attila miniszter decemberi tájékoztatóján – politikai államtitkárával egybehangzóan – azt ígérte, hogy a már hónapok óta késő törvényt az idei év első felében meghozza a parlament.
A gazdasági törvények mellett különös hangsúlyt kapnak a jogalkotási munkában a közbiztonságot érintő módosítások. E blokkban még mindig szerepel az ügyészség jogállásáról szóló és a kormány által változatlanul preferált törvénymódosítás. A blokk további fontos elemei az új szabálysértési kódex, illetőleg a nemzetközi bűnüldözési együttműködés jogszabályi hátterét megteremtő törvényjavaslat.
A harmadik kiemelten fontos terület az oktatás, még akkor is ha számszerűleg csak két törvény szerepel e blokkban: a felsőoktatási és a közoktatási törvények módosítása.
Az elfogadni kért 29 törvény közt szerepel még a médiatörvény. A tavaszi “jogalkotási étlapról” emellett a társadalmi párbeszéd intézményéről, a helyi önkormányzatok 1999-es új címzett támogatásáról és a munkatörvénykönyv módosításáról szóló javaslatokat ajánlja a parlamentnek az Orbán-kormány.
