Gazdaság

Berobbantak

Éves átlagban 5 milliárd schillinget tettek ki a külföldi befektetések Ausztriában a nyolcvanas évek közepén, és elmaradtak az osztrákok által külföldön befektetett tőkétől. Még a kilencvenes évek elején is Ausztria évi mintegy 14 milliárd schillinget fektetett be külföldön, majdnem kétszer annyit, mint amennyi működőtőke az országba beáramlott. Az évtized közepén, 1995-ben azonban egyértelműen megfordult a tendencia: a beérkező tőke robbanásszerűen megemelkedett. Az elmúlt négy évben átlagosan évi 21 milliárd schillinget pumpáltak be Ausztriába – elsősorban németek, olaszok, svájciak, amerikaiak és angolok. Ezzel 1990 óta megduplázódott az országban regisztrált összes külföldi befektetés, amely immár eléri a 240 milliárd schillinget. Megfordítva, az osztrákok külföldi invesztícióinak kumulált összege 155 milliárd schillingre rúg. A termelékenység éves növekedési üteme Ausztriában 5,1 százalék volt az elmúlt évtizedben, ami Európában a legmagasabbak közé tartozik. Az egységnyi munkaerőköltségek tavalyi 5 százalékos csökkenése pedig az OECD-lista élére kvalifikálja az országot. A külföldi befektetők számára Ausztria egyre vonzóbb. Ennek egyik oka az 1994-es adóreformban keresendő, amely az Európában az egyik legalacsonyabb szintre, egységesen 34 százalékra vitte le a társasági adó kulcsát, s számos egyéb terhet is eltörölt. A munkaerőpiac rugalmasságát növelte a hétnapos műszak, a meghosszabbított napi és heti munkaidő bevezetése, sőt a vasárnapi munkavégzés engedélyezése. A vállalkozási engedélyek kiadását egyszerűsítették és felgyorsították. Az üzemnyitáshoz szükséges engedélyt 3 hónapon belül, az európai átlagnál jóval rövidebb átfutási idő alatt megadják. Ausztriának a külföldi befektetők számára mutatkozó vonzerejét elsősorban a szovjet blokk összeomlása, illetve az országnak az Európai Unióhoz való 1995. januári csatlakozása erősítette. Ausztriai székhelyű vállalatok 1997 végéig több mint 15 ezer közép- és kelet-európai vegyes vállalatba összesen 5,3 milliárd dollárnak megfelelő összeget invesztáltak, s ezáltal az 5 legnagyobb befektető közé kerültek a térségben. Ez viszont csábítóan hatott a külföldi vállalatokra, amelyek szerették volna kihasználni Közép- és Kelet-Európa földrajzi közelségét, illetve Bécs hagyományosan erős regionális kapcsolatait. Mintegy ezer nemzetközi vállalat telepítette közép- és kelet-európai központját Ausztriába, köztük a 3M, az Alcatel, a Coca-Cola, a Henkel, a Hewlett-Packard, a Master Foods, a McDonald’s, a Nestlé, a Siemens és a Unilever.

AZ OSZTRÁK GAZDASÁG MUTATÓI REÁLVÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST, SZÁZALÉK
Tény A WIFO előrejelzése A Bank Austria előrejelzése
1996. 1997. 1998. 1999. 1998. 1999.
GDP 1,6 2,5 3,3 2,8 2,7 2,5
Magánfogyasztás 2,4 0,7 1,8 2,0 1,8 2,1
Közületi fogyasztás 0,1 0,9 1,5 1,5 1,1 1,2
Gépi beruházások 3,7 4,2 8,0 5,5 6,5 5,0
Építési beruházások 2,8 3,2 3,0 2,0 2,6 1,5
Exportvolumen 9,3 6,8 6,8 5,6 6,8 6,1
Importvolumen 8,7 6,4 6,3 5,2 6,3 5,9
Infláció (százalék) 1,9 1,3 1,0 1,0 1,1 1,3
Munkanélküliségi ráta (százalék) 7,0 7,1 7,2 7,0 7,3 6,9
Folyó fiz. mérl. hiánya (milliárd schilling) 52,3 56,1 48,4 47,5 45,0 40,0

Ajánlott videó

Olvasói sztorik