Gazdaság

VIZSGÁLATOK A POSTABANKNÁL – Több csapáson

Nyolc fő témakörben vizsgálja át a Postabank gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az összefoglaló jelentés jövő ősszel várható, azt megelőzően az 1998-as zárszámadással egyidejűleg adnak tájékoztatást a számvevők. Az utóbbiak amúgy - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke elődjét, Hagelmayer Istvánt idézve - ok-okozati összefüggéseket keresnek, nem pedig "magányos bűnöst".

Nem vesz részt a Postabank átvizsgálásának érdemi részében az ÁSZ elnöke; a vizsgálatot Harsányi Sándor igazgató vezényli majd. Bár Kovács Árpád nem mondta, megfigyelők szerint részvétele aggályos lenne, lévén, hogy korábbi tisztségében, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. elnökeként maga is részt vett a Postabank helyzetének javítását szolgáló akciók egyikében, nevezetesen a hitelintézet és az ÁPV Rt. közötti portfoliocserében (Figyelő, 1997/31. szám).

A Postabank ellenőrzési koncepciójának részeként a számvevők először átnézik a hitelintézet belső szabályozottságát, a döntési jogköröket, azok elhatárolását, illetve azt, hogy mennyire tartották be a belső rendelkezéseket és szabályzatokat. A második fontos ellenőrzési témakör a hitelezési gyakorlat vizsgálata. Emellett a bank befektetési politikája is górcső alá kerül. E témában az ÁSZ választ keres arra, mely invesztíciók voltak nélkülözhetetlenek a banküzem fenntartásához, a Postabank eszközein belül mi volt a céljuk a befektetéseknek, s azok mekkora arányt képviselnek.

Különösen érzékeny témakörnek tartja Kovács Árpád a céltartalékolást. Emellett a számvevők elemzik majd a jövedelmezőséget, azon belül is a bank kamatpolitikáját. Áttekintik a tőkehelyzetet is, valamint azt, a Postabank miért nem vett részt annak idején a bankkonszolidációban. Végül elemzik az adatszolgáltatás gyakorlatát és módját, s utánajárnak, hogy mennyire tartották be az ellenőrző főhatóság – az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) – rendelkezéseit, s milyen volt a belső ellenőrzés a hitelintézetnél. (Az ÁPTF elnöke, Tarafás Imre lapunk 45. oldalán nyilatkozik a Postabankkal szemben az elmúlt közel két évben megtett felügyeleti lépésekről.)

Az ÁSZ kizárólag a Postabank gazdálkodását kutatja; a hitelintézet “külkapcsolatairól” a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) indít vizsgálatot. Sepsey Tamás, a KEI elnöke szerint céljuk, hogy kiderüljön, milyen szerepet játszottak a kormányintézmények, illetve az ellenőrző szervek – az ÁPTF és a Magyar Nemzeti Bank – a hitelintézettel kapcsolatban. Külön hangsúlyt kap, mennyire jártak el következetesen a felügyeleti hatóságok az általuk felrótt hibák kijavításának betartatásánál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik