Egyetlen évvel a jeles dátum előtt az informatikai menetrendek szerint már a 2000. évet szimuláló teszteléseknek kellene folynia. Annál is inkább, mert szakértők szerint ez teszi ki a felkészülés legalább felét, ráadásul rendre új szempontokat hoz felszínre. Ahogy azonban egyre közeledik a „rettegett” időpont, a millenniumi bomba szakirodalma új fordulatot látszik venni. A szakértők immár azt hangsúlyozzák, hogy a folytonos készülés helyett érdemesebb lehet az illető intézmény állapotának ismeretében csupán a kritikus elemek működőképességére koncentrálni, és a felmerülő probléma kezelésére megoldást találni.
Erre utal a brit kormány Action 2000 munkacsoportja minap közzétett felmérésének eredménye is. A felkészülés időben történő befejezését illetően a legnagyobb aggodalommal éppen a dátumváltást legalaposabban vizsgáló, és elhárítani leginkább igyekvő vállalatok viseltetnek. Bevallásuk szerint számtalan, előre nem látott problémával találták magukat már eddig is szembe, és egyöntetűen vallják, hogy „bárcsak korábban kezdtek volna neki az átállásnak”.
Az Európai Bizottság két hete közzétett jelentése szerint egyébként (lásd külön írásunkat) a millenniumi probléma kezelésére leginkább nyitott Nagy-Britanniában e fenti vizsgálat azt találta, hogy a gazdálkodó szervezetek egyharmadát máris érte valamilyen, a két évszázad megkülönböztetésének lehetetlenségéből eredő kár, kényelmetlenség. Az viszont, hogy korántsem sikerül valamennyi előre sejtett számítástechnikái problémát a világ minden régiójában időre, a jelentős „gazdasági és humanitárius károk” megelőzésének érdekében az elkövetkező egy évben megoldani, december közepén az ENSZ dátumváltási tanácskozásán is elhangzott. És ez nem csupán a források szűkében lévő országokat érinti. Mert bár a nyugati civilizációnak minden apokaliptikus jóslat ellenére biztosan nem fog leáldozni a napja, a lehetséges következményeket kivédeni az OECD felmérései szerint élenjáró országokban – az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Hollandiában – is nehéz lesz. (Hát még a lemaradóknál, amelyek közé Európában meglepetésre Németország és Franciaország is besoroltatott.)
Ugyanezt támasztják alá az amerikai képviselőház ezredfordulós bizottságának számításai. E testület tavaly év végi felmérései azt jelezték, hogy a dátumváltásból eredő összes feladatot az Egyesült Államokban 2012-re végzik el. Az idén nyáron megismételt vizsgálat eredményei azonban ennél is lehangolóbbak lettek: azok szerint az ezredfordulós bomba elhárítása, beleértve természetesen az utólagos helyreállítást is, 2030-ra fejeződhet be. Egy másik – igaz, tavalyi becslés szerint – az, aki még az elmúlt évben elkezdte a felkészülést, 75 százalékos valószínűséggel képes is lesz befejezni azt határidőre. Az idén rajtolóknak már csak 50 százalék az esélye, az átállást jövőre kezdőknek pedig alig 25.
A legújabb „trend” szerint viszont azok, akik mindeddig nem fogtak neki a felkészülésnek, s ezentúl a problémák „megkerülésére”, majdani működésük érdekében alternatív utak kidolgozására törekednek, esetleg kisebb kockázatot viselnek, mint a rendszerüket akár igen magas, több mint 90 százalékban felkészültnek ítélők. A javítgatás tehát rizikósabb, mint egy ismert helyzetet kezelni.
Ezt az érvet is számításba véve, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél (ÁPTF) például még megfogalmazódhat olyan javaslat is, amely egyszer csak minden további módosítás befagyasztását írja elő. A felkészülésben amúgy – a hírközléssel együtt – legelőrébb tartó bankszektorban azon időponttól kezdve a meglévő állapot optimalizálásán fáradoznának. A jelenlegi elvárások alapján azonban ezen ágazat szereplőinek az idén december 31-ig túl kell jutniuk az első teszteléseken. Ez az első fix dátum, amelyet a felügyelet a 2000. év problémájának kezelésében megszabott. E körben a házon belüli próbák folynak; a rendszerek külső tesztelésére, köztük a bankrendszeren belüli kapcsolatok (zsíró, bankkártya rendszerek) próbájára március végéig kell sort keríteni. Hogy mindez milyen eredménnyel jár majd, arról egyelőre csupán találgatni lehet. Víd Ödön, az ÁPTF informatikai főfelügyelője szerint mindenesetre a dátumváltásra való felkészülésben a jelenlegi időpontra tehető ideális állapottól valamennyi bank elmarad – ezt mutatják a felügyelet ellenőrzései és adatkérései. Ám olyan mérvű lemaradásra, amelyet szankcionálni kellene, még nem bukkantak, eddig csak figyelmeztetésre került sor. Ugyanakkor általánosítható probléma sincs; valamennyi intézménynek a saját, testre szabott gondjaival kell megküzdenie. Azt azonban, hogy az átállás az egyes bankoknak mennyibe kerül, a felügyelet nem firtatja; tudomást csupán arról kívánt eddig szerezni, hogy az intézmények rendelkeznek-e elegendő pénzügyi és egyéb forrással a probléma felszámolásához. A válaszok szerint igen.
A bankszektorban a felügyeleti előírások között még egy eszköz szolgálja a bomba elhárítását. Ez pedig az üzleti folytonosság fenntartására szolgáló intézkedési terv, amely a szakirodalomban manapság igencsak hangsúlyosan szerepel, s amelyet április végéig minden hitelintézetnek ki kell dolgoznia. Ebben nem csak az informatikai helyreállítást részletező katasztrófaterv kap majd helyet, hanem az illető bank üzemszerű működésének fenntartását gátló valamennyi lehetséges esemény megelőzését, bekövetkeztük alkalmával elemzésüket, majd kiigazításukat szolgáló intézkedések is.
Az átállásban az élen járó ágazatok mögött Magyarországon az ugyancsak jól álló vámrendszer következik; a középmezőnyben foglalnak helyet például az energetikai vállalatok, a leginkább lemaradók körébe pedig a nagy országos adatbázisok tartoznak – ismerteti Papp György, a 2000. év problémájának kezelését szolgáló központi kormányzati munkacsoport vezetője. E megközelítéssel éppen ellentétes Kornai Gáboré, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó cég ügyvezető igazgatójáé. Szerinte az üzleti szférának már esélye sincs arra, hogy egyáltalán 50 százalékos kompatibilitást érjen el, bár megjegyzi: ez természetesen nem egyöntetűen jellemző minden iparágra és vállalatra. Kiss Donát, az ASK Ipari Rendszerek ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a hazai termelésben az elavult termelésirányítási szisztémák miatt nehezen határozható meg a millennium hatása. Az biztos, hogy a termelő cégek többségénél hiányzik a stratégiai szemlélet. Vagyis annak kidolgozása, hogy mely rendszereket kell mindenképpen kompatíbilissé tenni még a hátralevő egyetlen évben, és melyek azok, amelyeknek esetleges meghibásodása nem kritikus, tehát gazdaságosabb a bekövetkezett hiba után megjavítani azokat.
Összességében – vallják a piac ismerői – a legutóbbi időkben valóságos pálfordulás következett be a dátumváltozás súlyának megítélésében. A korábbi bagatellizálás után most inkább pánikhangulat dúl, katasztrófaverziók készülnek. A felkészülésben egyébként jövőre bekövetkező esetleges elmaradásokra az 1999-es központi költségvetés a tervek szerint 6-8 milliárd forintnyit tartalékol. Amúgy az államigazgatási szervek maguk finanszírozzák felkészülésüket: jövő évi beruházási és működési kiadásaik általában egynegyedével nőnek, kifejezetten a dátumváltás miatt. Ezek az intézmények viszont ingyenesen vehetik majd igénybe azokat az Interneten – mások számára térítés ellenében – hozzáférhető tesztlaborokat és az alaprendszerek felkészítését szolgáló programokat, amelyek létrehozásáról az Országos Cselekvési Program rendelkezik. Erről a tervek szerint még az idén dönt a kormány.
A nagyvállalatok jelentős része már a tesztidőszakot éli, néhányuk azonban – mint ahogy számos középvállalkozás is – a felújításon fáradozik. Nem kevesen viszont – ahogyan az informatikai társaságok fogalmaznak – „barkácsolnak”; ezek haladnak ugyan rendszereik áttekintésében, de nem tudni, milyen hibaszázalékkal dolgoznak. Manapság informatikai auditálásba fogni pedig igencsak késő; ilyenre – csakúgy mint a 2000. évet illető teljes körű tanácsadásra – az „illetékes” társaságok közül a magukra valamit adók egyre kevésbé vállalkoznak. Ha igen, az auditorok felárat számítanak fel, sőt, esetleg garanciát sem vállalnak. Közben már Magyarországon is nyilvánvalóvá vált, hogy hiány van a szakmában jártas szakemberekből. (Az Information Technology Association of America adatai szerint csak az Egyesült Államokban 350 ezer ilyen betöltetlen állás van.) Ezeken a területeken a közeljövőben várhatóan nálunk is meg fognak jelenni a „kontárok”, akik a megszorult ügyfeleknek betarthatatlan ígéreteket tesznek.
A vállalati körből legkevésbé a kis- és a középvállalkozások lódultak neki informatikai hátterük felkészítésének – ahogyan az szintén világszerte megfigyelhető. Ennek az a prózai oka, hogy saját informatikus híján sokuk még csak nem is értesült e kihívásról. Másfél hónapja a kamarák igyekeznek tudatni velük a veszélyt – egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Mégis, a már említett, nemrégiben közzétett jelentésében az OECD Magyarországot a régió éllovasának aposztrofálja, s értékelésében külön kiemeli, hogy itt nemzetgazdasági szinten törekednek megfelelni a kihívásnak. (Közép- és Kelet-Európa más államaiban a szektorok összehangolásának egyelőre még a szándéka sem nagyon merül fel.) Átfogó hazai állapotfelmérés azonban nem készült; a magáncégeknél folyó munkát is magában foglaló adatgyűjtés körülményeit tisztázó határozatot ez év végéig tervezi a kormány megalkotni. Az informatikai cégek saját vizsgálatainak eredményeit többnyire az üzleti titok homálya fedi, ám maguk a társaságok is úgy tartják: felméréseik a valóságnál rózsásabb képet festenek. Ahogy az a világban egyre általánosabb tapasztalat, nálunk is jobb színben kívánnak feltűnni az intézmények valós teljesítményüknél. Legutóbb a tengerentúlon egyébként az amerikai védelmi minisztériumot kapták füllentésen, amely váltig állította, hogy rendszerei 2000. év kompatíbilisek, ám – mint kiderült – azokat még csak nem is tesztelték.
Egyelőre az ilyen „kihágásért” még nem jár büntetés. Mihelyst azonban túlfordul a naptár 1999 utolsó napján, szinte azonnal perek garmadája várható. Ezen ügyekben pedig bárki potenciális al- vagy felperes, de leginkább mindkettő egyszerre. Ahogy azonban majdani tiszteletdíjukat kezdték pedzeni az ügyvédek – a Lloyd’s biztosító becslései szerint egybillió dollárra is rúghatnak majd az ügyvédi költségek -, új lendületet vett az ezredfordulós felkészülés. Lehet tehát némi igazság abban az ironikus megfogalmazásban, hogy ez a momentum az eddigieknél erősebb motiváló elem a dátumváltozási katasztrófa elkerülésére.
