Ön Dániában született, de jól beszél magyarul. Közrejátszott ez abban, hogy szeptemberben a Tetra Pak itteni első emberének választották?
– Bár ilyet senki sem mondott, valószínűleg számított a nyelvtudás is. A Tetra Pak Hungária korábbi svájci és finn vezérigazgatói is igyekeztek megtanulni magyarul, s a jelenlegi igazgatóság svéd tagjai szintén tesznek erre erőfeszítéseket.
A Tetra Pak 1987-ben alapított itt céget, budaörsi gyára már hat éve termel. Ennyi idő nem volt elég ahhoz, hogy magyar igazgatókat neveljenek ki?
– Van magyar állampolgár is a vezetők között, nevezetesen a kereskedelmi igazgató. Természetesen szeretnénk, ha több helyi vezető dolgozna nálunk, ám úgy tűnik, ehhez hosszabb időre van szükség, mint azt korábban gondoltuk.
A honi társaságnak 154 alkalmazottja van, ami nem túl nagy létszám. Feladata-e Önnek a cég, jobban mondva a tevékenység bővítése, a terjeszkedés Magyarországon, illetve a közép- és kelet-európai régióban?
– Az alkalmazottak száma azért alacsony, mert fejlett technológiával dolgozunk, amely nem igényel sok munkaerőt. Jelenleg egyébként nem tervezzük több gyár építését sem itt, sem a régióban. A térségben van termelő üzemünk Jugoszláviában, Szlovákiában, Oroszországban, Ukrajnában, s – közel a lengyel határhoz – Németországban is. Újabb gyárat akkor építünk, ha majd ismét növekedésnek indul az orosz piac. Az utóbbi összeomlása egyébként érzékeny veszteségeket okozott gyümölcslégyártó partnereinknek. Akad cég, amelynél 80 százalékos volt a visszaesés; a “szerencsésebbek” 10 százalékos termeléscsökkenéssel megúszták. Mindenesetre a partnerek gondjai kihatnak a Tetra Pakra is.
Miként alakult a Tetra Pak Hungária árbevétele az elmúlt években és az idén?
– Nem szoktunk ilyen adatokat nyilvánosságra hozni, mivel korábban voltak emiatt félreértések. Annyit elmondhatok, hogy az elmúlt években az árbevétel folyamatosan nőtt, s gazdálkodásunk nye-reséges. Az idei évünk augusztusig nagyon eredményes volt, lévén, hogy a gyümölcsléiparnak is jól ment, ráadásul dinamikusan nőtt az exportunk, például Spanyolországba. Ilyen gyors ütem a jövő évre ugyan nem várható, de azért reméljük, hogy a gyümölcslé-kivitel bajai miatt nem csökken 20 százaléknál nagyobb mértékben a dobozaink iránti igény, s ezt a kiesést a tejpiacon tudjuk pótolni. Éppen most mutattuk be új dobozunkat, ilyenbe tölti majd például jövőre a Mizo a pasztőrözött tejet. De partnerünk a Sole, a Parmalat és a Milli is; az e cégekkel való együttműködésben is igyekszünk növelni az aszeptikus kartondobozba csomagolt tartós tej forgalmát. Magyarországon az eladott tej több mint fele még mindig zacskós, a fent említett dobozosok aránya mindössze 20 százalék. Csehországban ez az arány megközelíti az 50 százalékot, Németországban és Dániában a 70-et, Spanyolországban pedig a 100 százalékot. A gyümölcslé túlnyomó többségét már Magyarországon is kartondobozba csomagolják. Bort viszont még nem, miközben Spanyolországban, Argentínában és Chilében az asztali bor jórészt kartonban kapható.
Honnan vásárolják az alapanyagot? Vannak magyar beszállítóik?
– Nincsenek. A Tetra Pak 57 gyára az egész világon ugyanazokat az anyagokat használja fel. A papír például Finnországból és Svédországból való, mert csak ott él meg az a fa, amelynek rostja elegendően hosszú a megkívánt minőségű karton előállításához.
Mennyire megoldott nálunk a dobozok újrahasznosítása? Emiatt a környezetvédők támadják a Tetra Pakot; a budaörsi gyár 1992-es avatásán például “Üdvözöljük a szemétgyár megnyitásán” feliratokkal tüntettek.
– A termékeink alkalmasak az újrahasznosításra. A nálunk és a partnereinknél kelet-kező hulladékot a Dunapack dolgozza fel. Ugyanott a fogyasztóknál képződő hulladék is hasznosítható lenne, ha létezne szelektív hulladékgyűjtés. Ennek hiányában most csak az összes kibocsátás 6-7 százalékát dolgozzák fel újra. Ki lehet alakítani másfajta rendszert is, a lényeg, hogy gazdaságos legyen. Van ország, ahol a dobozokat egyszerűen eltüzelik, ugyanis rendkívül jó a fűtőértékük, ezáltal olajat lehet velük kiváltani. Magyarországon is ki kellene találni valamit. A csomagolóipari cégek nemrég létrehozták az ÖkoPannon nevű szervezetet, amely – kísérletképpen egyelőre Győrött – a kartonpapírral együtt átveszi a Tetra Pak-dobozokat is. Ezt a gyakorlatot szeretnénk más területekre is kiterjeszteni. Hasonló kezdeményezést tett Pécsett a dél-dunántúli hulladékhasznosító konzorcium, amely szintén gyűjti az italos kartont a papírhulladékkal. A hulladékgazdálkodás finanszírozására 3 éve bevezetett termékdíjat a Tetra Pak is fizeti, de nem látjuk, hogy ez tényleg előbbre vinné az ügyet. Aggasztónak tartjuk azt is, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapot beolvasztják a költségvetésbe, mert így nincs garancia a pénz környezetvédelmi célú felhasználására.
Thomas Körmendi 35 éves, magyar származású dán állampolgár. Szülei 1956-ban hagyták el Magyarországot; amerikai vízummal a zsebükben útba ejtették Dániát és ott ragadtak. Thomas Körmendi a Copenhagen School of Businessben szerzett MBA diplomát. A Procter&Gamble cégnél helyezkedett el, majd a Tetra Pakhoz került. Először a svédországi, azt követően pedig a dániai központban dolgozott. Mielőtt az idén szeptemberben megválasztották a Tetra Pak Hungária vezérigazgatójának, a Benelux államokért felelős vezetőként dolgozott Hollandiában.
