Valószínűleg még a Pénzügyminisztérium (PM) sokat tapasztalt költségvetési szakembereinek sem volt egyszerű levezényelni azt a szakmai-szerkezeti váltást, amelynek jegyében az 1999-es költségvetés készült. Amikor a Figyelő ezekről a változásokról a helyszínen érdeklődött az illetékesektől, egyszerre két-három munkatársnak kellett jelen lennie ahhoz, hogy hozzávetőlegesen el lehessen igazodni a számok között.
A jövő évi büdzsé ugyanis több tekintetben más elődeinél; nem elsősorban minőségileg (ennek értékelését a pénzügyminiszter már elvégezte), hanem sokkal inkább szerkezetét tekintve. A tervezés legelső szakaszában a cél az volt – mondják a PM szakértői -, hogy a kiadások ne a folyósító állami szervezet, hanem funkciójuk szerint jelenjenek meg. Így könnyebben nyomon lehet követni, hogy a nagy közös kalapból ténylegesen mennyi jut oktatásra, egészségügyre, vagy éppen rendvédelemre. Újdonság az is, hogy az egyes minisztériumok és egyéb költségvetési intézmények büdzséjét egy nagy egészként ábrázolja a javaslat, egymás mellett tüntetve fel a kiadásokat, az intézmény bevételeit, és azt, hogy e kettő különbözeteként mekkora támogatásra van szükség. Eddig ezt külön-külön tárgyalták, így több tíz oldalt kellett átlapoznia annak, aki meg szerette volna tudni, hogy például a Vám- és Pénzügyőrség kiadásaiból mennyi a támogatás, és mennyi az, amit saját bevétellel fedez.
Mindez merő technikai kérdés lenne csupán, ha a kormányváltásnak nevezett apróság alaposan át nem szabta volna a már “kínzóan régóta” érintetlen minisztériumi struktúrát. Az átalakítás pedig azzal járt, hogy nem csak a megszűnő tárcák hagyatékát kellett átcsoportosítani az újonnan létrejövőkhöz, de olyan változásokat is végre kellett hajtani, amelyeket jól példáz a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) a PM kebeléből a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) alá rendelése, miközben a KVI “anyaintézménye”, a Magyar Államkincstár változatlanul a pénzügyi tárca fennhatósága alatt működik.
A PM egyébként nem csak a MeH-nek “passzolt át” feladatokat, hanem a Gazdasági Minisztériumnak (GM) is: az új kormány koncepciójának megfelelően ez utóbbinál végzik a makrogazdasági tervezéssel kapcsolatos munkákat. A GM szintén örökölt feladatokat a “munka világában”, hiszen a néhai Munkaügyi Minisztérium bérügyekkel kapcsolatos tevékenysége immár hozzátartozik. A szakképzés területét az újszülött Oktatási Minisztérium, a volt munkaügyi tárcához tartozó szociális feladatokat pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium veszi át. Ez utóbbihoz tartoznak majd a szintén megszüntetett Népjóléti Minisztériumtól átvett egyes tevékenységek is, míg annak egészségüggyel foglalkozó szürkeállománya az Egészségügyi Minisztérium berkeiben folytatja tevékenységét. A volt Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium feladatai közül a területfejlesztés – vidékfejlesztéssé átlényegülve – a Torgyán József vezette tárcához került, a műemlékvédelmi kérdésekkel pedig a modern magyar közigazgatás történetének egyik legérdekesebb képződménye, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bíbelődik majd.
Mindezeken túl is tartalmaz azonban a költségvetés különböző átcsoportosításokat, illetve új elemeket. Ezek úgy követhetők valamelyest nyomon, hogy egymás mellé tesszük az egyes fejezetek előirányzatainak jövő évi és idei alakulását. Ebből kitűnik, hogy az idén léteznek olyan kiadások, amelyeknek a jövő évi büdzsében nyomát sem leljük, és viszont.
Az Országgyűlés idei kiadásai között például még mintegy 8 milliárd forint szerepel a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség támogatására, ám a jövő évi büdzsében ugyanezen a soron már egy fillér sem található (lásd a táblázatot). Mint a PM-ben megtudtuk, ilyen támogatás 1999-ben is lesz, csak éppen más mérlegsoron van feltüntetve.
A belügyi tárca büdzséjéből kikerül jövőre a sporttevékenység finanszírozása, s az új felállásnak megfelelően az erre szánt összeggel az Ifjúsági és Sportminisztérium gazdálkodik majd. Új elemként jelenik meg a földművelésügyi tárca költségvetésében a Központi Kárrendezési Iroda 932,7 millió forintja, ám ez csak elnevezésében új, hiszen az iroda a volt Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal utódja. Átalakul a honvédelmi tárca költségvetése is. A NATO-csatlakozással kapcsolatban például jövőre megszűnik a békepartnerséggel kapcsolatos jelentős tétel, helyette viszont újak jelentkeznek. Nagyrészt a megszűnő Útalaptól átvett feladatok finanszírozása miatt bővül a közlekedési tárca kiadási és bevételi sora.
