Október elejére elcsendesedett az augusztus közepén kirobbant orosz pénzügyi válság, amely idehaza négy brókercéget csődbe vitt, de megtépázta továbbiak pénzügyi helyzetét is. A brókervilágban beindult változások azonban azóta sem álltak le, azok jelenleg viszont már elsősorban a banki hátterű cégekre terjednek ki. De a pénzügyi természetű gondok természetesen továbbra sem ritkultak a magánbefektetési szolgáltatók háza táján.
A Globex, a LaSalle, az Enigma és az Égszi Börze után a DD-Nex Rt. élére is felügyeleti biztost kellett küldeni, mert a cég nem tudott megfelelni az 1998. január elsejétől életbe lépett szigorúbb tárgyi, technikai, személyi feltételeknek, s többszöri tulajdonosi cserén is átesve sem tudta befektetési szolgáltatási tevékenységét ellátni. A társaság problémái – információink szerint – a DD-Nex jogelődjénél, a Nexum Kft.-nél keletkeztek a tavaly október-novemberi ázsiai pénzügyi válság által keltett tőzsdekrachok idején; akkor a cég gyakorlatilag elvesztette saját tőkéjét. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az ügyfelek befektetéseiben keletkezett-e bármiféle károsodás, de ha igen, akkor valószínűleg lényegesen kisebb méretű lesz, mint a szintén tavaly ősszel sebet kapott Allied Investment és CB Bróker társaságoknál.
Nem vesződött az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) felügyeleti biztos kinevezésével a Realbróker esetében, ahol szintén a tárgyi, technikai és személyi feltételek hiányosságaira hivatkozva visszavonta a befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyét (Figyelő, 1998/47. és 49. szám). Valószínűleg a felügyeleti lépés mögött a Realbróker által forgalmazott, de a Reallízing Pénzügyi Kft. és a Realszerviz Közös Vállalat által kibocsátott Reallízing ’96 és 2000 kötvény folyamatos forgalmazása és visszavásárlása körül kialakult anomáliák állnak. Az ÁPTF éppen azért zárta be a brókercéget, mert el akarta kerülni a nagyobb botrányt.
Vannak persze szép csendben visszavonuló társaságok is. Erre példa a tőzsdetagsággal nem rendelkező Kvant Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Tanácsadó Rt., amely korrekten elszámolt minden ügyfelével és utána visszaadta engedélyét a felügyeletnek.
Szintén a csendet választotta a banki hátterű brókercégek többsége is. A befektetők jelentős része legalábbis csak egy-egy közgyűlési meghívóból értesülhet arról, hogy bizony ezeket a brókercégeket is keményen érintette a BÉT hanyatlása. Ez alól az egyetlen kivételt az Inter-Európa brókercége, a New York Bróker képezi, amely a harmadik negyedévben ugyan mintegy 1,2 milliárd forintos veszteséget szenvedett el, de anyabankja pótolta – 1 milliárd forintos alaptőke-emelés formájában – a kialakult hiány döntő részét. De ugyancsak közgyűlési meghívóból lehet arra következtetni, hogy a Hypo Securities Rt.-nél is komoly lyuk tátong a saját tőkében, lévén, hogy a fő tulajdonos, a HypoVereins Bank minimum 6 millió márkás, azaz megközelítőleg 800 millió forintos tőkeemelést tervez cégénél a napokban. Sajtóközleményből értesülhettek a befektetők arról, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) tulajdonában álló Kvantum Investment Bank megszűnik, és az így felszabaduló forrásokat a K&H Brókerházhoz csoportosítják át (Figyelő, 1998/49. szám), ahol – egyes feltételezések szerint – egyedül a fix hozamot garantáló vagyonkezeléseken is 600-700 millió forintot bukott a cég. De erről már nem adott tájékoztatást a fő tulajdonos, a K&H Bank. Szintén piaci körökből lehet tudni azt, hogy az opciós piacon jelen lévő WestLB Investment Rt. mintegy 400-500 millió forint veszteséget szenvedett el a nem fizető ügyfelek és a nem jól kezelt szerződések következtében. A hiányzó tőkét ez esetben is az anyabank pótolta.
Természetesen – ahogyan az lenni szokott – nemcsak vesztesei, hanem nyertesei is voltak az augusztus-szeptemberi tőzsdeválságnak, nevezetesen a “konzervatív” politikát folytató nemzetközi banki hátterű cégek. A bizalmatlanná vált magyar befektetők többsége ugyanis jelentős számú megbízást csoportosított át e társaságokhoz. Az e körbe tartozó ABN Amro Equities, illetve Erste Bank Befektetési Rt. forgalmi jutaléka jelentős növekedéséről számolt be szeptemberben és októberben.
Összességében azt lehet elmondani, hogy szinte mindegyik befektetési szolgáltató jelentősen csökkentette saját számlás tevékenységét az augusztus-szeptemberi tőzsdekrachot követően, mind a részvény-, mind a határidős piacon és növelte arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a biztosabbnak számító jutalékbevételeiket gyarapítsák.
Ahhoz pedig nem kell valami nagy jóstehetség, hogy megkockáztassuk: az év hátralévő részében további brókerkonszolidációkról, illetve cégbezárásokról értesül majd a befektetők tábora.
