December végén lejár az a – tőzsdekényszer néven elhíresült jogszabály által előírt – határidő, ameddig a kibocsátóknak kérelmezniük kell azon részvénysorozatuk tőzsdei bevezetését, amelynek össznévértéke az ugyanolyan jogokat megtestesítő papírokkal együtt (mely utóbbiak lehetnek zártkörűen kibocsátottak is) meghaladja a 200 millió forintot. Ezen kitétel azokra az emissziókra vonatkozik, amelyekre 1998. január elsejét megelőzően került sor; az ezt követő kibocsátásokkal kapcsolatban a törvény a jegyzés lezártát követő 60. napot jelöli meg végső határidőként. Bár ezen intézkedés hatására a törvény 1996-os megszövegezésekor még mintegy 100 vállalat tőzsdei megjelenésével számoltak, mára ez a szám 15-20-ra apadt (lásd listánkat a 14. oldalon, mely december végéig módosulhat). Az OTC-szereplők közül azonban a legjelentősebbek, az áramszolgáltatók – a Figyelő információi szerint – kivétel nélkül még az idén jelentkeznek a tőzsdén.
Elvileg két utat választhatnak a tőzsdekényszer alá eső cégek: annak rendje és módja szerint beadják kérelmüket, avagy megpróbálnak kikerülni az előírás hatálya alól. Az utóbbi egyik megvalósítási módjaként zárt társasággá alakíthatják a céget, illetve a törvény hatálya alá eső részvénysorozatot átcserélhetik más sorozatúra – e módszerrel élt például a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) is. A zárt társasággá alakításhoz nemcsak a közgyűlés döntése szükséges, hanem az 1 százaléknál kisebb részvényhányadot birtoklók háromnegyedes szavazata is. A zárttá válást választotta a közelmúltban egyébként a Masped, és ez szerepel napirendi pontként a Biogal közgyűlésén is.
A tőzsdekényszer megvalósulása egyébként az OTC-piac szerepének nagymértékű zsugorodását vonja majd maga után, hiszen a zártkörű társaságok papírjaira történő nyilvános vételi és eladási ajánlattételt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet szeptemberben kiadott körlevele beszüntette (Figyelő, 1998/41. szám). A befektetők természetesen kedvezően ítélik meg tőzsdén kívül forgó papírjaik bevezetését. Az OTC-hez képest ugyanis a Budapesti Értéktőzsde több szempontból is átláthatóbb piac. Egyrészt az árfolyamok és a forgalom alakulását is jobban nyomon lehet követni, hiszen a Világgazdaság és a Napi Gazdaság hasábjain közölt „OTC-árfolyamok” sokszor nem tükrözik a valós kurzusokat. Az átláthatóság természetesen a jobb kibocsátói információkat is jelenti, hiszen még egy C kategóriás szereplés is előírja például a féléves jelentést. Márpedig több tőzsdén kívüli papír esetében még novemberben sem ismerik a befektetők a féléves eredményeket.
A legnagyobb várakozás kétségkívül a már a parketten lévő Démász melletti másik 5 regionális áramszolgáltató tőzsdei megjelenését övezi, hiszen azok a kapitalizáció és az OTC-forgalom nagysága alapján egyaránt kiemelkednek a mezőnyből (lásd külön írásunkat). A piaci érték alapján felállított sorrendben a képzeletbeli első tízes listán – az árampapírok bevezetése után – három ilyen cég is szerepel (a számolásnál a mostani tőzsdén kívüli árfolyamokat vettük figyelembe). Az Elmű az igen előkelő ötödik helyre kerülne. Az Édász a hetedik, míg a Démász a mostani árak alapján a kilencedik helyezett lenne. A bevezetések azonban lényegében technikai jellegűek lesznek, hiszen az azokat megelőző emissziókra nem lehet számítani. Így a közkézhányad alapján már kevésbé lesznek előkelő helyen az áramcégek.
Mindenesetre a Titász és a Dédász november 16-án megbízást adott részvényeik tőzsdei bevezetésére – derült ki a társaságok közleményeiből. Ez összhangban van Konrad Kreuzer, a Bayernwerk Hungária Rt. elnökének azon korábbi nyilakozatával, mely szerint a Bayernwerkhez tartozó három áramszolgáltató (a Dédász, a Titász és az Édász, mely utóbbiban a németek az Electricité de France céggel közösen osztoznak a stratégiai befektető szerepében) a törvénynek megfelelően még az idén benyújtja a tőzsdei bevezetési kérelmét, ahogyan arra mindhárom társaság esetében a tavasszal megtartott közgyűlés felhatalmazta az egyes igazgatóságokat. A bevezetést megelőzően egyik esetben sem terveznek nyilvános kibocsátást.
A legnagyobb közkézhányad a Dédásznál van, ám ennél a társaságnál is csökkent az utóbbi időben. Az akkori piaci pletykáknak megfelelően a Bayernwerk – az elmúlt hónapokban tapasztalt alacsony árfolyamokat kihasználva – 50-ről közel 60 százalékra növelte részesedését. A Titász esetében még alacsonyabb a közkézhányad, hiszen a cégben az – ugyancsak a Bayernwerk érdekeltségéhez tartozó – Isar Amperwerke 74,99 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az Édász két stratégiai befektetője – a Electricité de France és a Bayernwerk – egyaránt 27,4 százalékos részesedést mondhat magáénak.
Az Elműnek a közgyűlési határozat értelmében meg kell kezdenie a tőzsdei bevezetés előkészületeit – mondta Boross Norbert főosztályvezető. Ez megfigyelők szerint egyértelműen azt jelenti, hogy e társaság is még az idén beadja a kérelmét. A szakmai tulajdonos mintegy 75 százalékos részesedéssel bír; ezenkívül a Fővárosi Önkormányzat 10 százalék feletti pakettje érdemel említést. A dolgok jelenlegi állása szerint az Elműnél és az Émásznál sem kombinálják a tőzsdei bevezetést részvénykibocsátással; az utóbbi cég közkézhányada sem túlságosan nagy, a fő tulajdonos mintegy 69 százalékkal részesedik.
A Bayernwerk-csoporthoz tartozó legnyereségesebb cég – a várakozásoknak megfelelően – az Édász lehet, amely a várhatóan 5 milliárd forint feletti adózás előtti eredményével közel kerülhet a 8 százalékos tőkearányos nyereséghez. A Dédász és a Titász esetében a 8 százalékos megtérülésnek 3,2 milliárdos, illetve 3,0 milliárd forint adózás előtti eredmény felelne meg, ám ténylegesen ehelyett mindössze 2, illetve 1 milliárdnyi nyereség várható.
Osztalékfizetésre a tavalyi évhez hasonlóan az Édásznál és a Dédásznál lehet számítani. A Titász saját tőkéje várhatóan továbbra is a jegyzett tőke alatt marad, így ennél a társaságnál osztalékfizetésre semmiképpen sem kerülhet sor. Legkésőbb jövőre azonban itt is pozitív változásnak kell bekövetkeznie.
Az áramszolgáltatói és a bankszektoron kívül elsősorban az AH Rt. és egyes kárpótlásijegy-hasznosító társaságok tőzsdei bevezetése várható. Az Antenna-részvények tőzsdei bevezetését – hangsúlyozta az ezzel megbízott RSI Raiffeisen Értékpapír Rt. munkatársa, Bátora László – még az év végéig kérelmezni fogják. A 11 milliárd forint körüli névértékű cég közkézhányada névértéken számolva 1 milliárd forintnyi lehet, és a jövő év elejétől minden bizonnyal a B kategóriában adják-veszik majd a papírjait.
A kárpótlásijegy-hasznosítók esetében kárpótlási jegyért jegyeztek részvényt a kisbefektetők, kihasználva az akkori időszak adókedvezményét. A részvények likviditása azóta meglehetősen korlátozott volt. E körben a legjelentősebb a HB Westminster II. néven 1995 októberében alakult, majd az 1996. augusztusi rendkívüli közgyűlésen Arago Befektetési Holding Rt.-vé átkeresztelt cég. Nevét a befektetők először az Eravis többségének 1996 februárjában történő megvásárlásakor ismerték meg, majd még ugyanebben az évben jelentős részesedést szerzett a Hunguest Hotels Rt.-ben. A következő esztendő több gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat felvásárlásával telt. Az idén a legnagyobb falat kétségkívül a BÁV 23 százalékának felvásárlása lehet (Figyelő, 1998/41. és 42. szám). Ez az arány a korábban a csoporthoz tartozó Pannon-Váltó részesedésével együtt – amely jelenleg már csak társbefektetőnek tekinthető – 30-35 százalékra növekedhet. Gránicz János igazgató közölte, hogy a cég a törzsrészvények tőzsdei bevezetését – az áprilisi rendes közgyűlési határozatnak megfelelően – még az idén kezdeményezi. A jövő év elejétől várhatóan a tőzsdei C kategóriában szerepel majd a papír. A bevezetés előtt rendkívüli közgyűlés összehívása várható.
A HB Westminster I. is még az idén kérelmezi törzsrészvényeinek bevezetését a tőzsde C kategóriájába – tájékoztatta a Figyelőt Beck György elnöke. A cég jegyzett tőkéje 500 millió forintnyi névértékű törzs-, illetve 2,5 millió forintnyi elsőbbségi részvényből áll.
