Történetének egyik legjobb hetét zárta az elmúlt öt napban a Budapesti Értéktőzsde: hivatalos indexe, a BUX több mint 600 pontot, azaz megközelítőleg 12 százalékot emelkedett. Ilyen “magas” árakra utoljára augusztus végén volt példa.
A pesti hossz persze nagyrészt újból nemzetközi fejleményeknek volt köszönhető. Amerikában, illetve Nyugat-Európában a hazainál néhány héttel korábban teszik közzé gyorsjelentéseiket a társaságok, s ezek túlnyomórészt kedvező, jó néhány esetben a vártnál is jobb eredményeket hoztak. Ez alapvetően megnyugtatta a befektetőket, akik így növelték a részvények súlyát portfoliójukon belül. Az európai kamatcsökkentési várakozások szintén erősítették a részvényeket. Ezt még fokozta, hogy sokak szerint megvan az esély arra, hogy az amerikai Fed novemberi ülésén ismét kamatot enyhít. Az Egyesült Államokban egyébként a múlt pénteken tették közzé a negyedéves makrogazdasági adatokat, amelyek 3,3 százalékos, tehát a vártnál jóval dinamikusabb GDP-bővülést jeleznek. Emellett az inflációs adat is kifejezetten jó: éves szinten már csak 0,8 százalékos.
Az elmúlt napok feltörekvő piacokkal kapcsolatos legfontosabb eseménye az volt, hogy Brazíliában közzétették a drasztikus megszorító csomagot. A befektetők ennek hatására úgy ítélik meg: látványosan mérséklődött annak a veszélye, hogy a dél-amerikai kontinens legjelentősebb gazdasága összeomoljék.
A pesti börzén a történtek hatására lényegesen gyorsabban emelkedtek az árfolyamok, mint a fejlett piacokon. Ezt egyrészt az magyarázza, hogy korábban a visszaesés is jóval nagyobb volt, másrészt láthatóan a magyar gazdasággal kapcsolatos félelmek is oldódtak. Többek közt azért is, mert a kormány a múlt héten elfogadta a jövő évi költségvetést. Bár a parlament csak november közepén tárgyalja a törvényt, azt máris jó jelként értékelik, hogy a fő sarokszámok nem változtak a korábbiakhoz képest.
A Magyarország iránti befektetői bizalom erőteljesen növekedett; ezt nemcsak a részvénypiac eseményei mutatták, hanem a forint- és az állampapírpiac történései is. A forint immár tartósan elszakadt az intervenciós sáv tetejétől. A stabilizálódást jól mutatta, hogy folytatódott az állampapírhozamok csökkenése, még ha csupán kismértékben is. E két utóbbi tényező természetesen tovább erősítette a magyar részvényeket.
A hazai tőzsdei társaságok közül eddig egyébként csak a BorsodChem tette közzé háromnegyedéves eredményeit. A 7,7 milliárd forintos adózott profit érezhetően meghaladja az elemzők által vártat; bebizonyosodott, hogy – legalábbis eddig – az orosz válság nem érintette a céget. A jó eredmények döntően két fő tényezőnek, a cég számára kedvezően alakuló vegyipari árváltozásoknak és a költségek visszafogásának köszönhetők. A társaság egyébként a gyorsjelentés nyilvánosságra hozatalának napján tartotta rendkívüli közgyűlését, ahol egy-egy tulajdonos szavazati jogát 25 százalékban korlátozták, megelőzendő egy esetleges ellenséges felvásárlást. Emellett felhatalmazták az igazgatóságot arra is, hogy saját hatáskörében 25 százalékos tőkeemelésről döntsön.
A BorsodChem-részvény árfolyama mindenesetre igen lendületesen erősödött, két hét alatt durván 40 százalékot, s a héten már 5800 forintos átlagár közelében forgott. Ezzel azon kevés papír közé tartozik, amelyek közel annyit érnek, mint az augusztus 20-a előtti “békeidőkben”. A részvény iránti kereslet megugrása azonban részben egyszeri tényezőknek köszönhető, így sokak szerint rövid távú spekulációra ma már kevésbé alkalmas. Persze hosszú távon a cég továbbra is jó befektetés-nek ígérkezik. Többek között arról sem szabad megfeledkezni, hogy szeptemberben jelentős új kapacitások léptek be.
A cégek a következő alig másfél hétben teszik közzé harmadik negyedéves számaikat; a záró határidő november 15-e. Ez mindig igen fontos periódus a befektetők szempontjából, de most különösen így lesz, mivel ez az időszak az első, amelyik már tartalmazza az oroszországi összeomlás hatásait. Így gyakorlatilag most lehet majd elvégezni az első összesítést arról, hogy a hazai tőzsdei cégeket milyen mértékben érinti az orosz piac “kiesése”.
