I. ÁTVILÁGÍTÁS. Az első, technikai fázis. Jogilag még nem része a tárgyalásoknak, alapvető rendeltetése a jelölt ország alkalmasságának átvilágítása (screening); annak felmérése, hogy mennyiben vette át, illetőleg mennyi időn belül képes átvenni az EU teljes joganyagát, az acquis communautaire-t. A screening szakértői konzultációsorozat, amelyet a közösség és a jelölt országok szakemberei – a Bizottság Tárgyalói Csoportjának partnerei és az egyes jelölt országok szakértői csoportjai – folytatnak le.
A Tanács döntése alapján az uniós tárgyalócsoport vezetője Nikolaus van der Pas, Magyarország-felelőse pedig Giorgio Bonacci.
Az átvilágítás strukturálására és ütemezésére az acquis harmincegy fejezetre osztásával került sor. A hat tagjelölt országgal közösen tartott áttekintő jellegű multilaterális, illetve az egyes jelöltekkel külön-külön folytatott bilaterális részből álló screening 1998. április 27-én indult meg; az utolsó magyar forduló kitűzött időpontja 1999. július 2. Az egyes screening-fordulók a fejezet jellegéből, tartalmából és terjedelméből fakadóan jelentős eltérést mutatnak. Miközben például a fogyasztóvédelmet 1-1 nap alatt átvilágították, addig a mezőgazdasági joganyag esetében ugyanez hat fordulóban, összesen 18-18 nap alatt történik meg.
II. KORMÁNYKÖZI TÁRGYALÁS. A tárgyalásoknak ez a szakasza a tényleges alkufolyamat, a Bizottság minden egyes problémára írásbeli álláspontot kér a jelölttől, s ennek alapján dolgozza ki a Tanács számára az uniós álláspontjavaslatot. A tárgyalások a félévente egy vagy két alkalommal megrendezendő miniszteri és a havonta sorra kerülő helyettesi, főtárgyalói szinten zajlanak.
Az eddigi csatlakozási fordulók tapasztalatai szerint a stratégiai döntések a tárgyalások befejező szakaszában születnek; a folyamat előrehaladtával az ülések egyre gyakoribbak, akár hetente is találkoznak a tárgyalók. Az EU delegációjának tagjai: az unió soros elnöke (illetve annak megbízottja), a 15 tagállam képviselői (miniszterek vagy nagykövetek) és a Bizottság képviselői. A jelölt állam delegációjának elnöke a miniszterelnök, helyettese általában a külügyminiszter, tagjai kormánytagok és kormányzati tisztviselők. Ez a szakasz alapvetően azt firtatja, hogy Magyarország mikor tudja átvenni a közösségi szabályozást. A tárgyalások jelentős része értelemszerűen a felek által kért átmeneti intézkedésekről (derogációkról), illetve a technikai kiigazítási igényekről szól majd. Önmagában a derogációs igények száma nem minősíti a csatlakozni szándékozó ország felkészültségét. Ezen felül három olyan tárgyalási témakör van, amelyik nem az acquis átvételének időpontjáról szól. Ezek az intézményi kérdések, azaz bizonyos intézményekben Magyarország milyen szavazaterővel, milyen képviselettel rendelkezhet; a közös mezőgazdasági politikához való kapcsolódás mikéntje; illetve az, hogy országunk milyen módon integrálódik be azokba a közösségi politikákba, jövedelemelosztó mechanizmusokba, amelyek az átlagosnál kevésbé fejlett régiókat segítik a felzárkózásban.
