Kis megszakításoktól eltekintve majdnem három hete folyamatos erősödés jellemzi a pesti tőzsdét: az október eleji 3900 pontos, gyakorlatilag éves minimumot jelentő értékéről e hét keddjére 5100 pont fölé kúszott fel az index. A Magyarország iránti befektetői bizalom erősödését jelzi, hogy hasonló kedvező tendenciák jellemezték az állampapírpiacot is, s a forint lényegesen ugyancsak erősödött. Az utóbbi másfél héten a honi fizetőeszköz tartósan elhagyta az intervenciós sáv tetejét, kedden már csak 1,25 százalékkal volt magasabban a sáv közepénél. Ez megnyugtató lehet a külföldi befektetők számára, hiszen arra utal: egy esetleges sávszélesítés veszélye jócskán lecsökkent az egy hónappal ezelőttihez képest. A részvénypiac is sokat profitált az állampapírhozamok zuhanásából, hiszen korántsem mindegy, hogy 19-20, vagy éppen 16-17 százalékos alternatív hozamokkal kell-e számolniuk a befektetőknek.
A nemzetközi hangulat szintén kedvező volt, alapvetően erősödő árfolyamok jellemezték a fejlett részvénypiacokat és régiónk tőzsdéit is. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed két héttel ezelőtti váratlan kamatcsökkentése után mind valószínűbbnek tűnik, hogy a főbb európai országokban is mérséklésre kerül sor. Jót tett a nemzetközi tőkepiaci hangulatnak az is, hogy a mostanában nyilvánosságra kerülő amerikai vállalati eredmények többségében meghaladják a várakozásokat.
Az elmúlt egy héten elsősorban a vegyipari papírok szárnyaltak: a BUX erősödését kétszeresen meghaladó mértékben drágult a BorsodChem, míg a TVK több mint 30 százalékkal ment feljebb. A két társaság az orosz válság által alig érintett. S bár az elemzők némileg csökkentették e cégeknek a folyó, illetve a jövő évre becsült eredményeit, a BorsodChem esetében az 5, a TVK-nál pedig a 4 alatti P/E-mutató (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) nem számít magasnak. Mindkét társaságnál napirenden vannak az akvizíciók, a BorsodChemnél például egy román klórüzem megvásárlása, s nem teljesen lefutott a horvát Adriavinil ügye sem. A TVK-nál a több mint egy éve húzódó osztrák műanyagipari akvizíció érkezett a finisébe.
A hosszú börzei felfutás az utóbbi napokban átterjedt a tőzsdén kívüli piacra is, a leglikvidebb áramrészvények kurzusa lényegesen emelkedett. Az Édász és az Elmű fej-fej mellett haladva napról napra drágult: kedden 120 százalék felett kötöttek ezekre üzleteket, szemben a másfél héttel korábbi, a névértéket alig meghaladó kurzussal. Szintén magára talált a Titász és az Émász; itt 60, illetve 62 százalékra szóltak már a legmagasabb vételi árfolyamok. A hossz legkevésbé a Dédász-papírok piacán volt érezhető.
Az áramszolgáltatók fundamentálisan továbbra is alulértékeltnek számítanak, az idei várható eredményekkel számolva az Édász P/E-mutatója például 7 körüli, a Démászé alig 8 feletti. Az Elmű 11 körüli értéke ugyan ezt lényegesen meghaladja, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ettől a cégtől az elemzők az átlagnál lényegesen magasabb eredménynövekedést várnak a jövő évre.
A tőzsdekényszerből adódóan ráadásul vélhetően pár hónapon belül az áramrészvények talán mindegyike a börzén lesz, ami pótlólagos keresletet jelenthet a külföldi befektetők és a hazai intézmények részéről egyaránt. A befektetési alapok például csak tőkéjüknek 2 százalékát fordíthatják egy-egy tőzsdén kívüli cég papírjainak megvásárlására, míg tőzsdei részvény esetén a korlát már 5 százalék.
A Démász tavaszi tőzsdei bevezetésével ellentétben azonban nagy felhajtás valószínűleg nem lesz a bevezetések körül, hiszen a dolgok jelenlegi állása szerint a parkettre kerülés nem kapcsolódik majd részvényértékesítéshez. Így a tavaszihoz hasonló, szinte árkorlát nélküli kereslet megjelenésére nem kell számítani, de ennek ellenére van még tartalék a részvényekben. A bevezetés után a papírok likviditása minden bizonnyal lényegesen megnő majd, s ennek az árfolyamokban jelenleg mutatkozó diszkont csökkenését kell maga után vonnia.
