Ha a kábeltévések versenyre kelhetnének a telefontársaságokkal, akkor ennek a fogyasztók látnák hasznát – mondta a Figyelőnek Ökrös Gergely, a Kábeltelevízió Hálózat Üzemeltetők Országos Szövetségének (KHÜOSZ) alelnöke, a kecskeméti Telemozi Kft. ügyvezető igazgatója. Mivel erre a telefonos koncessziók lejártáig nincs lehetőség, a kábeltévések legalább azt el szeretnék érni, hogy ugyanaddig a határidőig a telefontársaságok se végezhessenek kábeltelevíziós tevékenységet. Spanyolországban ilyen szabályozást alakítottak ki – emlékeztetett az alelnök, hozzátéve, hogy a felemás magyar szabályozás mellett, valamint a keresztfinanszírozás miatt a tőkeerős telefontársaságok letarolhatják a kábeltévés piacot.
A távközlés, a számítástechnika és a televíziózás konvergenciájával a széles sávú távközlési hálózatoké a jövő. Ezeken másodlagos fontosságúvá válik a televíziós jel, az elsőség az adatátvitelé lesz. Erre készülve a kábeltévés cégek igyekeznek meglévő hálózatukat úgy korszerűsíteni, hogy az adatátvitelre is alkalmas legyen. (Ezzel egy időben folyik a soros hálózatok átalakítása csillagpontossá. Ez egyrészt differenciált szolgáltatásra alkalmas, másrészt lehetővé teszi, hogy egy-egy lakást anélkül lehessen lekapcsolni a hálózatról, hogy ezzel együtt a többiben is megszűnjön az adás. A médiatörvény szerint ezt a korszerűsítést a meglévő kábelhálózatoknál 2003-ig be kell fejezni.)
Az adatátvitelre alkalmas hálózat kiépítéséhez szükség van alépítményre, vagy oszlopokra. Mindenhová eljutó alépítménye a telefontársaságoknak van. Közülük a legerősebbel, a Matávval a KHÜOSZ is folytat tárgyalásokat. Komoly véleménykülönbség van azonban a felek között az alépítmény használati díjáról.
A Matáv például Kecskeméten annyit kér, hogy az majdnem eléri a Telemozi bruttó árbevételét – közölte Ökrös Gergely, aki a megjelölt összeg századrészét tartaná reálisnak. Nagyjából ilyen áron szerződött a Telemozi a Bács-Kiskun Megyei Közútkezelő Kht.-vel alépítmények használatára. Ezek azonban csak helyenként váltják ki a Matávéit. Másutt az áramszolgáltatókkal folytatnak tárgyalásokat a kábeltévés társaságok, hogy kábeljeiket a villanyoszlopokon vezethessék. Ezek az egyeztetések azért ígéretesek, mert az áramszolgáltatók nem versenytársai a kábeltévéseknek, s számukra többletárbevételt jelent, ha az oszlopaik használata fejében térítést kapnak. A Matáv viszont konkurensnek számít, ám Ökrös Gergely így is reménykedik a megegyezésben.
Ahhoz, hogy valóban kialakulhasson a verseny a távközlésben, a KHÜOSZ szerint szükség lenne állami támogatásra is. A kábeltévés társaságok ugyanis többségében tőkehiányban szenvednek. Ezek önkormányzati, alapítványi tulajdonban vannak, vagy közhasznú társasági formában működnek, s a magáncégek közül is kevés a külföldi tulajdonban lévő, tehát a tőkeerős vállalkozás. Ökrös Gergely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól, az Országos Rádió és Televízió Testülettől, valamint a hírközlési tárcától várna segítséget.
Az önkormányzati tulajdonban lévő Telemozi Kft. egyébként ki tudná termelni az adatátviteli hálózat kiépítéséhez szükséges pénzt, ha reális áron férhetne hozzá az alépítményekhez. Igaz, emiatt valószínűleg meg kellene emelnie az előfizetési díjat. A múlt évre 170 millió forint árbevételt felmutató társaság – amely a legnagyobbak közé tartozik az országban – a tervek szerint az idén fekteti le első optikai hálózatát, a közútkezelő alépítményében. Sokkal nehezebb helyzetben vannak viszont a kisebb szolgáltatók, amelyek kistelepüléseken tevékenykednek, s az ottani vásárlóerő miatt csak egészen alacsony előfizetési díjakat tudnak kérni. Az ilyen területeken szükséges fejlesztésekhez végképp elengedhetetlen az állami támogatás, hiszen e nagyon hosszú megtérüléssel járó beruházásokat a nyilvánosságra került tervek szerint egyelőre a Matáv sem szorgalmazza.
