Gazdaság

MOSZKVAI JÖVÉS-MENÉS – Beindul az árspirál?

Lemondott az egyik orosz miniszterelnök-helyettes, még mielőtt a kabinet belefogott volna az érdemi munkába. Alekszandr Sohin a pénzügyminiszter-választással nem értett egyet; szerinte Mihail Zadornovot - aki az előző kormányban is betöltötte ezt a tisztet - felelősség terheli a pénzügyi válságért. Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) befejezte tájékozódó tárgyalásait, a folytatásra október közepén kerül sor. A szervezet Moszkvából távozó tisztségviselője 30 százalékos inflációt tartana kívánatosnak, a drágulás azonban éves szinten már 70 százalék körüli.

Sohin, a meglepő gyorsasággal leköszönt orosz miniszterelnök-helyettes szerint a valutaalap legalább 3 hónapig nem folyósít ja Oroszország számára a júliusban jóváhagyott, 22,6 milliárd dolláros kölcsön esedékes részleteit. A távozó gazdaságpolitikus úgy véli, hogy Mihail Zadornov jelentős mértékben felelőssé tehető azért az augusztus 17-i döntésért, hogy befagyasztották a belső államadósságot és leértékelték a rubelt. Az intézkedés súlyos politikai-gazdasági válságot robbantott ki az országban. Viktor Gerascsenko jegybanki vezető ugyancsak a múlt hét végén úgy nyilatkozott, hogy piaci módszerekkel lehetetlen elejét venni a gondok további mélyülésének, mivel pánikszerűen nő a külföldi valuták iránti kereslet, továbbá alacsony az arany- és valutakészlet.

Gerascsenko szerint Oroszország előtt három lehetséges út áll. Az egyik szerint a dollár 9-10 rubeles árfolyamon stabilizálódik erre azonban a jegybank kormányzója immár nem sok esélyt lát. A másik forgatókönyv értelmében a dollár 18-20 rubeles árfolyamra áll be (jelenleg mintegy 15 rubel ér 1 dollárt), miközben az év végéig pótlólagosan -0-60 milliárd rubelt bocsátanak ki. Amennyiben a pénzügyi rendszer feletti állami ellenőrzés bevezetése, illetve több más válságelhárító intézkedés nem hozza meg a várt eredményt, akkor következne be a harmadik variáció: a dollár-rubel paritás a 30-as érték körülire emelkedne, s az infláció üteme az idén 400-450 százalékra nőne. Gerascsenko szerint elengedhetetlenül szükséges a bankóprés beindítása, mert “valamiből csak fedezni kell a költségvetés hiányát”. A nemzeti banki vezető ezzel egyidejűleg a valutakereskedés központi korlátozását sürgeti, hogy az emberek ne költsék rubeljeiket külföldi fizetőeszközök vásárlására.

Jevgenyij Primakov kormányfő egyik első gazdasági döntése értelmében októbertől állami monopóliumot vezetnek be az égetett szeszes italok gyártására és forgalmazására. Az előző kormány egyik tagja az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva ezzel kapcsolatban elmondta: a szovjet időkben az állam bevételeinek 30 százaléka származott az alkoholtermékek adójából. Ez mára kevesebb mint 2 százalékra esett. A szakértő szerint rendkívül egyszerű lesz a szesztermelés újraállamosítását végrehajtani, mivel a szeszgyártók négyötöde most is állami kézben van, vagy állami többségű részvénytársaságként működik. Oroszországban jelenleg mintegy 800 jelentősebb szeszgyártó cég létezik.

A moszkvai vezetéssel október 12-én kezd újabb tárgyalási fordulót az IMF küldöttsége, amely múlt pénteken befejezte egyhetes tájékozódását. A szervezet szakértőinek véleménye szerint nem szabad túlzottan növelni a rubeltömeget, keretek közé kell szorítani az inflációt – a kívánatos felső határ 30 százalék körüli lenne -, és meg kell akadályozni a rubel további leértékelődését. Az orosz pénzügyminisztérium pénteken közzétett adatai szerint egyébként a szövetségi költségvetés bevételei az év első 8 hónapjában a tervezett éves érték 46 százalékát, 171,5 milliárd rubelt tettek ki, míg a 227,1 milliárdos összkiadás az éves előirányzat 45,4 százalékának felel meg. A január és augusztus közötti időszakban az orosz költségvetés deficitje így 55,6 milliárd rubelre rúgott, melyet teljes egészében külső forrásokból finanszíroztak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik