Két tucatnyi egyáltalán nem folytatja alaptevékenységét abból a 84 nagykereskedelmi társaságból, amelynek a gyógyszerforgalmazásra van engedélye. A rendszerváltás utáni időszakban a megyei gyógyszertári központokból alakult cégek közül 21 két esztendeje szövetségre lépett: ezek adják az összes forgalom 80-85 százalékát. A jövő januártól hatályba lépő új gyógyszertörvény értelmében a gyártók engedélyeztetési procedúra nélkül, tehát közvetlenül nem szállíthatnak a patikáknak, kizárólag az egészségügyi szervezeteknek.
A piacszerző csata több fronton is dúl, egyrészt a nagykereskedők körén belül, másrészt ezek és a gyártók között. Ennek a szolgáltatási minőség javulásában egyelőre kevés jele mutatkozik. Az öldöklő küzdelem csöndesen, a háttérben zajlik. Eszköze az árrés, amelyből egyre többet kínálnak fel a patikusoknak, csakhogy magukhoz édesgessék őket. Számítások szerint nálunk 8,5-9,0 százalék körüli az átlagos árrés, ezen osztoznak a nagykereskedők és a patikusok. Esetenként akár az átlagos árrés 50-70 százalékát is átengedik partnereiknek a nagykereskedők. (Az uniós átlag egyébként szakértői becslések alapján jóval magasabb 8 százaléknál, amelynek olykor a miénkéhez hasonló hányadát adják át a gyógyszertáraknak.)
A magyar gyógyszerforgalom 135 milliárd forint értékű ezen osztoznak a nagyobb cégek. Közülük ma a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Hungaropharma a legnagyobb, valamivel több mint egyharmados piaci részesedéssel. Forgalma tavaly 50 milliárd forint, nyeresége 800 millió volt, A cég az egykori megyei gyógyszertári központokból alakult társaságok közül háromban szerzett érdekeltséget.
A Hungaropharma privatizációja alapvetően megváltoztathatja a piaci helyzetet – ez világos az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. képviselői előtt is. A kockázatokkal, mellékhatásokkal a politikusok ugyancsak tisztában vannak, nem véletlenül hezitálnak. Nem meri dönteni az előző kormányzat, és egyelőre a mostani is csak a személyi változások óvatos lépését tette meg: a múlt héten menesztette László András vezérigazgatót. Az érvek közül a nyomósabb az volt, hogy a cég nyereségének javát nem az alaptevékenység, hanem az azon kívüli raktározási szolgáltatás, valamint a gyógyszerek hatósági árváltozása hozta. A társaság élére szeptember 25-i hatállyal kinevezett Szabó Ferenc közgazdász korábban négy éven át ügyvezető igazgatóként dolgozott a Béres-birodalomban. Az elmúlt két hónapban a gyógyszer-nagykereskedői ranglista nem is oly rég még második, ma negyedik helyezettjéről lehetett a legtöbbet hallani. Ennek oka részint a cég tulajdonosa, a Naturland látványos eladósodása (ami csődközelbe sodorta a Pharmafontanát), részint pedig az, hogy a magyar magánszemélyek kezébe került Naturlandnak privatizációs kölcsönt adó, s azt augusztusban tulajdonosi szerepre cserélő Realbankcsoport egyensúlya szeptember első napjaiban megbillent. A Realbank új vezérigazgatója (előzőleg a Pharmafontana is vezért cserélt) mindezek ellenére határozottan állást foglalt a gyógyszer-nagykereskedelmi társaság 89 százalékos, banki kézben lévő tulajdonrészének eladásáról. A legfrissebb információk szerint talán már néhány héten belül megegyeznek egy meg nem nevezett külföldi kockázati befektetői csoporttal a tulajdonosváltásról. A szakma egyetlen külföldi tulajdonú cége, a német érdekeltségű Phoenix Pharma – tavalyi 22 milliárd forintos forgalmát és 15 százalék körüli piaci részesedését tekintve – második a gyógyszer-nagykereskedői toplistán. A cégvezetés az utóbbi időben óvatosan vesz részt az általa kíméletlennek titulált kedvezményháborúban, amely máris érzékeny veszteségeket okozott. Szerintük ráfizetés nélkül csak a jelenleginél kisebb mértékű kedvezmények adhatók a gyógyszertáraknak. A németek mégis bizakodóak: hosszabb távon piaci részesedésük 5 százalékpontos, esetleg ennél is nagyobb mértékű növelését tervezik. Ehhez azonban újabb telephelyeket kell vásárolnia a fővárosban működő társaságnak.
A hazai mezőnyben a harmadik helyen álló, 20 milliárd forint forgalmú Arago-csoport piaci részesedése a Pharmafontanáénál valamivel nagyobb, 14-15 százalék körüli. A három éve alakult, öt megyében érdekeltséggel bíró, s a győri városi és megyei önkormányzatokkal közösen létrehozott West-Pharma nevű céget működtető társaság az idén aktívnak mutatkozott három megye patikahálózatának privatizációjában is. A hazai befektetők emellett a szállodaiparban vannak ,jelen. A két üzlet ágat sikerrel ötvöző vállalkozók – idei eredményeiktől függően – további terjeszkedést terveznek, ám erről a menedzsment egyelőre nem árul el részleteket.
A piac nagyjainak sorában – 9 milliárdos forgalmával és 6 százalékos részesedésével – az ötödik a Bellis, míg a hatodik helyet a Medimpex foglalja el. (Ez utóbbi, amely a gyógyszer-külkereskedelem mellett Baranya megyében is érdekelt, fele részben a Richter, fele részben pedig az Egis – tehát a gyártók – tulajdonában van.)
Végül említésre méltó a Chinoin, az Alkaloida, az Omker és a Wallis által tavaly létrehozott nagykereskedelmi cég. A PharmaChom forgalma 12-13 milliárd forint, az idén várhatóan már nyereséges lesz és alapítói 10 százalékos piaci részesedés megszerzését remélik új vállalkozásuktól.
Az egészségügyi tárca adatai alapján a teljes hazai gyógyszerforgalom 42-43 százaléka itthon előállított készítményekből áll. Gyártói becslések szerint viszont a néhány évvel ezelőtt még 70 százalék fölötti arány mára 40 százalék alá süllyedt.
Az import az idén – dollárban számolva – az év első felében 21,5 százalékkal nőtt, míg az export bővülése 9,5 százalékos volt. Hogy ez jó-e vagy sem, azt mindenki – pozíciójától függően – másként ítéli meg. Abban viszont egyetértés mutatkozik, hogy a nagykereskedői hálózat szerkezete nagyjából már megegyezik az Európai Unió országaiban megszokottal, noha még formálódhat, átalakulhat a következő esztendőkben. Ha a gyógyszerek árai és támogatása körüli, egyelőre kissé zavaros helyzetet sikerül tisztázni (Figyelő, 1998/38. szám), akkor az engedélyezési rendszer korszerűsítésére kapott uniós derogációk mentén, az ezredforduló után néhány évvel rendeződnek majd a hazai viszonyok.
A kereskedői árrések és a patikusoknak adott kedvezmények körüli visszásságok azonban kizárólag a megfelelő kormányzati politikával számolhatók fel. Ahogy a gyógyszergyártók körében elfogadottak az úgynevezett helyes gyártási gyakorlat standardjai, úgy a forgalmazásban is nyilván kialakul ez a módszer. Egyelőre a kereskedelmi árrés körüli osztozkodás nem hajtja fel a fogyasztói árakat. Fekete Tibor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének ügyvezetője úgy véli, hogy piaci viszonyok között mindenképpen megváltozik, egészségesebbé válik a gyógyszerárak belső szerkezete, ezért a fogyasztók mindenképpen jól járhatnak. Az ügyvezető azt szeretné, ha a további piaci átalakulással párhuzamosan javulnának a fogyasztókat közvetlenül is érintő kereskedői szolgáltatások.
