Mókuskerékben – így jellemezhető talán a legjobban az agártermelők helyzete. Nem tudnak kilábalni az egymást váltó piaci nehézségekből, s ezért a szabályozást okolják. A feldolgozók ugyanezért a képtelen helyzetért részben szintén a gyors piaci változásokra érzéketlen, termelésösztönző agrárpolitikát hibáztatják. Szerintük azonban a világpiaci kínálatot követő meredek árcsökkenéseket a gazdák sem veszik tudomásul. Emiatt túl drágává vált a hús, a gabona és több más magyar áru.
A gabonapiaci mizéria több éve tart. A feleslegek elhelyezésére az idén is ugyanazokat a rutinintézkedéseket – állami felvásárlás, exporttámogatás – hozta meg a tárca, csak a mértékek változnak. A gazdamentő felvásárláshoz meghatározott minőségi paramétereknek azonban az idei búzatermés zöme nem felel meg. A gazdák így nem jutnak hozzá a termény ellenértékéhez, mi több, a válságkezelés érdekében ajánlott kedvezményekhez sem. További gondokat okoz a közelgő kukoricabetakarítás: a saját raktárak telítődtek, pedig a szakemberek mintegy 2 millió tonna felesleget valószínűsítenek. Legalább ekkora, ha nem nagyobb feszültség forrása a keleti régiókban leállt zöldség- és gyümölcsfelvásárlás. Az orosz válság miatt ugyanis pórul járhatnak azok a gazdák, akik az idén – a gabonatermelésnél nagyobb felkészültséget és befektetést igénylő – zöldség- és gyümölcstermesztésben próbáltak szerencsét. Az augusztusig igen gördülékeny tartósítóipari kivitel, s vele a felvásárlás az orosz krízis miatt megbicsaklott. Kállai Mihály, a Limpex Konzervipari Rt. vezérigazgató-helyettese és a csoport termelésének felét kitevő nyíregyházi EKO Kft. ügyvezető igazgatója borúlátó. A gyümölcstelepítésre, öntözési beruházásokra adott jelentős állami támogatások nyomán az alapanyag-termelésben 1994-ben megindult fejlődés is megtörhet. Az Európai Unió telített piacain a nagy túlkínálat miatt még a csatlakozás után sem tudnak majd a hazai tartósítóipari cégek a jelenleginél lényegesen nagyobb részesedést kihasítani maguknak. Ezért a Nyírség Konzervipari Rt.-ből 1993-ban alakult EKO számára felértékelődött a Baltikum, Oroszország, illetve az egész FÁK-térség. A konzervipari cég – amelynek a gyümölcskészítmények, sűrítmények mellett zöldség-, csemegekukorica- és savanyúságkonzerv a profilja – az alapítás évében elért 27 ezer tonnás árutermelését mára több mint háromszorosára növelte (lásd a grafikont). Tervei között szerepel, hogy 2001-re részvényeit bevezessék a tőzsdére. Az idén annyira felélénkült a FÁK-országokban a kereslet, hogy az EKO Kft. az első hét hónapban jóformán nem győzött elég árut szállítani. A félévet a tervet meghaladó mértékű, 280 millió forintos nyereséggel teljesítették, de ha az év végére nem indul meg az orosz export, nehezen tudják veszteség nélkül zárni a szezont.
Az Oroszországba irányuló szállítások ugyanis augusztusban egy csapásra leálltak, azóta erről a piacról nem érkezik árbevétel. A már kiszállított termékek a partnereknél várakoznak. ,Jelenleg az orosz cégek vagy áruban, vagy dollárban tartják a pénzt, amíg ki nem alakul valamilyen stabilnak tekinthető rubelárfolyam. Legfeljebb az éhínség okozhat olyan válsághelyzet, amelyben a raktározott élelmiszert nem tudják a partnerek megőrizni. Az árut hazahozni nem érdemes – ez óriási költséggel járna, s meg egyszer kellene vámot fizetni utána. Éppen ellenkezőleg: ha egyáltalán, akkor még a nagy téli fagy beállta előtt ki kellene szállítani az ittrekedt élelmiszereket. A legyártott, de ki nem fizetett, cirill betűs csomagolású áru, beragadt raktárkészlet elhelyezése más piacon szinte lehetetlen: a savanyúságot, az uborkát aligha tudják máshol értékesíteni. A cég raktáraiban jelenleg mintegy 20 millió doboz orosz feliratú csemegekukorica vár fizető vevőre.
Az elmaradó exportbevétel likviditási nehézségeket vetített előre, ezért az EKO Kft. módosított fizetési ütemezésről állapodott meg a beszállítóival és a hitelezőivel. Míg néhány feldolgozóipari cég már az átvételt és a kifizetéseket is leállította, addig az EKO az augusztus végéig átvett nyersanyagért egy hónapon belül, a többiért legkésőbb december végéig fizet. A kistermelők előnyt élveznek: 30 napon belül megkapják az áru ellenértékét. Paprikát azonban már ez a társaság sem vesz át. A nagyságrendeket érzékeltetendő: ha az eredetileg tervezett 3 millió darab lecsókonzervet nem tudnák más piacon értékesíteni, akkor belföldön több évre szóló mennyiség halmozódna fel.
A gabonatermesztés mellett – különösen a Szabolcs-Szatmár megyei térségben – a gyümölcs és zöldségtermelés a fő bevételi forrása a termelőknek. A költségek emelkednek, árbevétel viszont nincs, így a gazdák jó része a folyó termelési hiteleit sem tudja törleszteni. Ha nincs alternatíva a termékek elhelyezésére, a felvásárlás a töredékére eshet vissza; ezzel összeomolhat az egész mezőgazdaság, nehéz helyzetbe hozva a gazdákat finanszírozó bankokat, is.
