Idén elvileg 5 bankot kellett fokozottabban szemmel tartania a banküzem prudens működése felett őrködő Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek (ÁPTF): a Hanwha Bankot, a Magyar Cetelemet, a Polgári Bankot (PB), a Postabankot és a Rabobankot. A tavaly év végi adatok szerint ugyanis ezen bankok tőkeviszonyai bizonyultak “veszedelmesnek”.
Súlyosbító körülménynek tekinthető, hogy e körből a Hanwha Bank és a PB tőkehiánya már 1996 végén is fennállt. Sőt, a teljes egészében koreai tulajdonban lévő előbbi hitelintézet már 1994 és 1995 zárásakor is negatív – 330, illetve 55 millió forintos – mérleg szerinti eredményt produkált – igaz, akkor még Banque Indosuez Magyarország néven. Mindezek fényében az elmúlt két évi 440 milliós, illetve 206 millió forintos negatív adózás utáni végösszeg már nem is annyira meglepő. Persze csak annak ismeretében, hogy egyrészt a Hanwha Banknál “öröklötten” tetemes mennyiségű rossz kintlévőség halmozódott fel, másrészt az utódok is olyan felettébb kockázatos cégek finanszírozásába fogtak, mint például a napokban látványosan elbukott Globex. Más kérdés, hogy miért éri meg a hazájában amúgy az egyik legnagyobb és a legtöbb üzletágban tevékenykedő Hanwha-csoportnak itt éveken keresztül ráfizetéses banküzemet működtetnie (a bank tőkemutatóiról lásd a grafikont).
A veszteséges évek számát tekintve a PB ugyan látszólag társa mögött kullog, ám az 1997-es negatívuma egy csapásra változtat az összképen. Még szerencse, hogy a 2,75 milliárd forintos jegyzett tőkétől jelentősen elmaradó, tavaly év végén mindössze 0,97 milliárd forintot kitevő saját vagyon által fémjelzett tőkehelyzetén a lakossági szolgáltatásokra szakosodott hitelintézet 100 százalékos tulajdonosa, a Pénzintézeti Központ Bank (PK) segíthet. A közelmúltban megtartott rendkívüli közgyűlésen ugyanis olyan határozat született, hogy a PK várhatóan év végével magába olvasztja leánybankját (Figyelő, 1998/38. szám). Az egyesülés kapcsán elkészülő vagyonmérleg-tervezet tanúsága szerint pedig az összevont hitelintézet saját tőkéje már 10 milliárd forintot mutat majd, hozzávetőleg 40 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett.
Nagyságrendjénél fogva nem érvényesülhet hasonló forgatókönyv a Postabanknál, melynek 17,2 milliárd forintos elmúlt év végi saját tőkéje jócskán elmaradt a több mint 23,5 milliárdos jegyzett tőkétől. E hitelintézet felügyeleti “megszállását” mégsem e tény ihlette, hanem a már régóta nem prudens banki működés helyreállításának szándéka.
Ez az elintézési mód alkalmasint máris felveti azt a kérdést, vajon az elsősorban a betétesek érdekében ügyködő ÁPTF-nek meddig kell elnéznie a hazai bankok effajta kapitális hiányait. A hivatalos válasz szerint legalább 18 hónapig. Pontosan ennyi türelmi időt ír elő ugyanis az 1997 januárjától hatályos hitelintézeti törvény arra, hogy egy bank – hitelintézeti jogosítványa megtartása érdekében – saját tőkéjét a minimumként előírt 2 milliárd forintos alapszintre növelje. (E vonatkozásban mellesleg 1998 júniusától a társasági törvény egyik passzusa kötelezően előírja a részvénytársaságok alaptőkéjének leszállítását, ha a saját tőke – a veszteség következtében – az alaptőke kétharmadára csökken.)
Persze a jelek szerint az ÁPTF türelme a törvényben biztosított intervallumnál előbb is elfogyhat. Ezt bizonyítja, hogy az év elején már végzett egy soron kívüli vizsgálatot a Hanwha Banknál, amikor is az apropót személyi változások adták. Nem úgy az 1997 végén tőkehiánnyal küszködő hitelintézetek két utolsó tagjánál, a Magyar Cetelem Rt.-nél és a Rabobanknál, melyek hasonlóan gyenge mutatója felett “zsenge korukra hivatkozva” hunyt szemet. A felügyelet érvelése szerint az alig több mint kétéves múltra visszatekintő intézményeket nem ildomos egy kalap alá venni korosabb társaikkal, hiszen a működés elején nem ritka a negatív eredmény (e megállapítást fényesen igazolja a Cetelem 152 millió, míg a Rabobank 306 millió forintos tavalyi vesztesége), s ennek következtében az alacsony saját tőke… Persze – hangsúlyozták az ÁPTF-nél – ez egyáltalán nem jelent mentességet a törvény betartása alól.
Mindazonáltal elmondható, hogy a prudens hitelintézeti működés feltételeit 1997-ben is teljesítették a honi bankok, bár sokak szerint a gazdaság fölöttébb túlbankosított, aminek következtében néhány éven belül akár meg is feleződhet a szereplők száma.
Az idei esztendő mindenesetre már ez idáig is jelentős változásokat hozott a bankszektorban, s hátra van még bő 3 hónap. A látványos és kevésbé szembetűnő személycseréken túl mára több, eleddig kissé vitatott sorsú hitelintézet helyzete is stabilizálódni látszik, egyre tisztább piaci viszonyok közé terelve az egész bankszektort.
