Valószínűleg csütörtökön kapják meg az áremelésre vonatkozó elképzeléseket a Gazdasági Minisztérium (GM) illetékesei. A rendeleteket kibocsátó tárcánál viszont kedden még azt „tanulmányozták”, mekkora is a legutóbbi, augusztusi áremelés hatása. Pontosabban, hogy vajon elkerülhető-e az emelés. Hasonló szellemben nyilatkozott a múlt hét végén Kósa Lajos, a Fidesz-MPP alelnöke, a párt gazdasági kabinetjének vezetője, aki lényegében bejelentette az árkorrekció elmaradását. A bejelentést követően Fónagy János, a GM politikai államtitkára rögvest közölte: két másik tárcával – a pénzügyivel és a földművelésügyivel – megegyeztek, hogy a döntés előtt nem nyilatkoznak. Azóta csupán annyi bizonyos, hogy az ármódosítás avagy a szinten tartás előtt a tárca illetékesei még tárgyalni kívánnak az energiaipar cégeivel, illetve a befektetőkkel.
A változtatás a villanyáram esetében azért is indokolt lenne, mert október elsejével kezdődik e szolgáltatás árképzési éve. A legnagyobb tételt a Nukleáris Pénzügyi Alap feltöltése, az infláció, valamint a dollár felértékelődése képviseli. Egyedül az alapra 7,5 milliárdot kell fordítani az idén. Érdekes módon ezúttal mindkét oldal – a befektetők és a kormányzat is – egyetért abban, hogy az áremelés indokai között nem szerepeltetik a privatizációs szerződésekben garantált 8 százalékos eszközarányos nyereséget. Ezenkívül a jövőben mindenképpen figyelembe veszik a gáz- és áramszolgáltatók költség-felülvizsgálati kérelmét is. Korábban a három áramszolgáltatóban is érdekelt német Bayernwerk Hungária Rt. elnöke az indokolt költségek fedezésére elegendőnek tartotta az áram 2 százalékos végfelhasználói tarifaemelését.
