Rekordmagasságú emelkedés, majd hasonló mértékű zuhanás tette emlékezetessé a múlt hetet a Wall Streeten. Szeptember 8-án a Dow Jones 380,53 ponttal, azaz 5 százalékkal szökött fel – az ugrás pontérték szerint a valaha elért legnagyobbnak számít, a relatív változás tekintetében pedig mindössze a tavaly októberben mért 10,2 százaléktól marad el. Az ok: Alan Greenspan nyilatkozata, miszerint az infláció nem okoz gondot az Egyesült Államokban, előrevetítette egy esetleges kamatenyhítés lehetőségét. Erre a lépésre akár már a Fed következő, szeptember 29-i ülésén sor kerülhet.
Üdvözölték a befektetők a japán jegybank lépését is, amellyel 0,5 százalékról 0,25 százalékra csökkentette az 1 napos kölcsönök kamatlábát. Ha ez a 14 ezres szint alatt járó tokiói Nikkei-indexen nem is lendített, New Yorkban, majd másnap Európában is felfelé lökte a részvényárfolyamokat. Az emelkedés azonban tiszavirág életű volt. A következő napokon a piacok ismét a keleti veszteségeket számolgatták, és Latin-Amerikát, azon belül is különösen Brazíliát figyelték. Ott egyébként 29,00 százalékról 49,75 százalékra emelte a jegybank az irányadó kamatlábat, ily módon próbálván fékezni a tőkemenekítést. Persze a Clinton-ügy fejleményei iránt sem maradt érzéketlen a piac; a Dow Jones a múlt szerdán közel 2 százalékot, csütörtökön pedig 3 százalékot meghaladó veszteséggel zárta a kereskedést, hogy azután pénteken ismét a hossz vegye át a hatalmat a parketten. A részvényárfolyamok hullámzását a dollár látványos gyengülése kísérte: az amerikai fizetőeszköz árfolyama 16 havi mélypontra, 1,69 márka alá zuhant.
A fontosabb európai tőzsdék heti mérlege kivétel nélkül negatív volt. A frankfurti index 2 százalék feletti, a párizsi 3 százalékot meghaladó, a londoni pedig 1 százalékhoz közelítő veszteséget jelzett a múlt pénteken. Az öreg kontinensen is folytak a kamatcsökkentési találgatások; az ABN Amro szakértői szerint a közös valutát jövőre bevezető országok csoportjában a gazdasági lassulás, a munkanélküliségi helyzet, az infláció kedvező szintje és a folyó fizetési mérleg többlete 1 százalékos kamatcsökkentést indokolna.
Az európai központi bankok a jelek szerint egyelőre kivárnak; ezen magatartás mellett a legfőbb érv a hosszú távú kamatlábak egy éve tartó piaci süllyedése. A 6 százalék körüli szintről történelmi mélységbe esett a 10 éves államkötvények hozama, s ez mesterséges közbeavatkozás nélkül is folyamatosan javítja a hitelkondíciókat.
