Az Innostart Üzleti és Innovációs Központot az Európai Unió 1984-ben létrehozott Üzleti és Innovációs Központ (BIC) elnevezésű, vállalkozástámogatási szervezetének mintájára, 1994 áprilisában hívták életre. Az alapítók közt a Magyar Innovációs Szövetséget, a Magyar Munkaadói Szövetséget, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, illetve az Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft.-t találjuk. A központ alapítványi formában működik ugyan, de pénzügyi szempontból leginkább kockázati tőketársasághoz hasonlít: befektetéseinek megtérülése teljes egészében a támogatott projektek eredményességétől függ. A szervezet éppen ezért csak az innovációs és üzleti szempontból egyaránt életképes vállalkozásoknak nyújt anyagi támogatást. Közülük is elsősorban azoknak, amelyek kellő együttműködési készséget mutatnak, tudtuk meg Lippényi Tivadartól, az Innostart igazgatójától.
A központ munkája persze nemcsak anyagi támogatások odaítéléséből áll. Az Innostart tevékenységi körébe ugyanúgy beletartozik a tanácsadás (üzleti terv és marketingstratégia készítése, piackutatás, iparjogvédelem, pályázatok megírása), mint az innovációs menedzser tréningek szervezése, vagy a hajdani Vasipari Kutató Intézet területén működő Üzleti és Innovációs Park üzemeltetése. Ezen, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő, 6 ezer négyzetméteres területen jelenleg 24 innovatív kis- és középvállalkozás bérel kedvezményes térítési feltételekkel irodát, laboratóriumot vagy műhelyt.
Az Innostart évi költségvetése közel 100 millió forint. Ennek egy részét Phare-forrásokból, másik részét pedig pályázati pénzekből, illetve a park üzemeltetéséből fedezte eddig a társaság. A Phare-programból az elmúlt 3 évben összesen 500 ezer ecu-t kapott a központ, ez a keret azonban tavaly év végén kifogyott, így az idén valószínűleg kevesebb pénz jut majd projekt-finanszírozásra, mint az elmúlt esztendőben. (A támogatási célú kiadások összege tavaly közel 20 millió forintot tett ki, s ezt az uniós pénzekből finanszírozta az Innostart.) Bár a szervezet által támogatott projektek egy része – például a gombakolbász – igen biztatóan alakul, a legsikeresebbek is csupán pár év múlva kezdik majd el kitermelni a beruházás megtérüléséhez szükséges nyereséget. A nyugat-európai tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az innovációk „termőre fordulásához” ideális esetben is átlagosan 7-8 évre van szükség.
Noha az Innostart anyagi forrásai viszonylag szűkösek, a hazai vállalkozásfejlesztésben és innovációban betöltött szerepe mégis példaértékű. Egy fecske persze nem csinál nyarat. Lippényi Tivadar szerint az országnak még legalább 7, ehhez hasonló üzleti és innovációs központra lenne szüksége, mondjuk Győrben (ez egyébként már alakulóban van), Veszprémben, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Nyíregyházán és Miskolcon. Ehhez azonban a jelenleginél sokkal nagyobb hazai és uniós támogatásra lenne szükség.
